Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

Fábián Béla képviselőházi felszólalása a lakosság adótér heiről 1927. február 15. Nézzük meg tehát, mennyi adót fizet Budapest lelkenként, mennyi az az összeg, amennyi egy emberre esik Budapesten és az egész országban. A helyzet az, hogy Magyarországon 1924/25-ben minden ember 62,6 aranykoronát fizetett, tehát aki megszületett, azt abban a pillanatban 62,6 aranykorona adó terhelte Magyarországon. 1925/26-ban már 84,2 aranykorona, tehát egy esztendő alatt az egyes embereket terhelő adó felemelkedett fejenként 22 aranykoronával. Békében az adó, amelyet Nagy-Magyarországon, a békebeli boldog Magyarországon, — amelyet úgy neveztek, hogy tejjel mézzel folyó Kánaán — egy-egy adóalany átlag fizetett 40—50 aranykoronát. A helyzet tehát az, hogy ma a kevésbé kereső agyonterhelt, agyonszanált, megcsonkított, vérevesztett Magyarországon az emberek átlagban kétszer annyi adót fizetnek, mint Nagy-Magyarországon a béke Magyarországában, a gazdag Magyarországon. Nem kell adótudósnak lenni, csak ismerni kell a viszonyaikat, a hozzátartozók viszonyait és azoknak a viszonyait, akikkel érintkeznek és méltóztassék azután megmondani, lehetséges-e hivalkodni azzal, hogy az államháztartási feleslegeket óriási módon megnövelte és 68 millió aranykorona felesleget mutat ki egy fél esztendőben olyan pénzügyministernek, aki igaz, hogy az államháztartási feleslegeket óriási módon megnövelte, de nem úgy, hogy ez a jövedelem produktív forrásokból származott volna, hanem akképen, hogy a szegény, nyomorult adóalanyok a mai csonka, vérevesztett Magyarországon kétszer annyi adót fizetnek, mint amennyit fizettek NagyMagyarországon. Mi a helyzet Budapesten? Itt a helyzet az, hogy ehhez a 84 aranykoronához hozzájárul még körülbelül 20 %-a az adónak, és a statisztika szerint így lehet megállapítani azt, hogy egy ember Budapesten 1923/24-ben 70,45 aranykorona adót fizetett, ma pedig fizet 101 aranykorona adót. Méltóztassanak megmondani, hogy ebben a városban, ahol az emberek nem keresnek, mert köztudomású, hogy nem keresnek, ahol a középosztálynak az emberei egyik képviselőtől a másikhoz szaladgálnak, egyik minister előszobájából a másikba, egyik gyárból a másikba mennek, ahol mérnöki diplomával rendelkező emberek elmennek a fővároshoz napszámosi munkára, ebben a városban, ahol embereknek a kenyérkeresete nincs meg, nem azért, mert nem akarnak dolgozni, hanem, mert nincs mit dolgozni, ebben az országban és ebben a városban lehet-e egyetlenegy adóalanynak az átlagos adója 101 aranykorona? KN. 1927—1931. I. K. 95. o. 12 177