Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

II. BUDAPEST AZ ÁTMENETI GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS ÉS A BETHLEN-KORMÁNY AUTONÓMIA ELLENES TÖREKVÉSEINEK IDŐSZAKÁBAN (1925. május —

Az Új Március cikke a szociáldemokrata párt községi politikájáról 1925. szeptember. A magyar szociáldemokrata mozgalomban a községi politikának legutóbb történeti jelentőségű, válságos szerep jutott. A budapesti községi politika, a fővárosi törvényhatósági választások taktikája robbantotta ki a párt szakadását j

1 a szocialista ellenzék abból az alkalomból vonult ki a párt keretéből, amikor a szociáldemokrata párt vezérkara önálló osztályprogramm helyett a polgári pártokkal demokratikus blokká összeolvadó táborba terelte tagjait. A szociáldemokrácia tehát feláldozta a párt egységét a községi politika terén elérhető sikerekért. Milyen tehát a községi politika, amelyért nem sajnált ekkora árat a magyar szociáldemokraták vezetősége? Erre a kérdésre nagyon eltérő feleletet kapunk aszerint, hogy a párt elméleti programmját, vagy gyakorlati működését vesszük tekintetbe. Elméletileg ugyanis a magyar szociáldemokráciának saját, önálló községi programmja nincs.

2 Megelégedett azzal, hogy egy elszánt csapással kisajátította a bécsi szociáldemokraták községi programmját. Választási propagandájának, kortes hadjáratának legfőbb ütőkártyája, pártbontó taktikájának egyetlen mentsége: a bécsi eredményekre való hivatkozás volt. Állítása szerint teljes a hasonlóság a bécsi és budapesti szociáldemokrata taktika lehetőségei között. Az osztrák szociáldemokrácia is ellenzékbe szorult az országos politikában, ellenben erős védőbástyát épített ki magának a bécsi önkormányzatban, ahol — ha reformisztikus szűk látókörrel is — de a munkásmozgalom számos átmeneti követelését megvalósította. A bécsi lakáspolitika, gyermekoktatás, közlekedés és más ilyen részletvívmányait úgy adta be a saját választóinak, mint a szocialista községi politika magától értetődő gyümölcseit, amelyek Budapesten is ugyanúgy fognak ölbe hullani, ha a központi városházán szóhoz jut a „szociáldemokrata községi politika". Ezek az ígérgetések azonban megvalósíthatatlanok és félrevezetők. A bécsi és budapesti községi politika lehetőségei között három irányban is áthidalhatatlan különbség tátong. Mindenekelőtt politikai téren annyiban, hogy Bécsben csakugyan önkormányzat uralkodik. A város maga: a szövetséges államnak egyik országa, ahol a polgármester az ország feje és egyben Bécs a szövetséges állam egyik legbefolyásosabb alkotórésze. Ezzel szemben Budapesten alig lehet felsorolni azokat a szálakat, amelyekkel a kormány a városi önkormányzatot dróton rángatja. A kormány nevezi ki a főpolgármestert és egy nagy csapat városi főtisztviselőt; az új törvény szerint

3 Horthy küld be az „önkormányzatba" kinevezés és tisztviselő-minőség alapján majdnem 60 tagot. De még ezenfelül is a kormány esetről-esetre való jóváhagyása kell minden fontosabb városi határozathoz. 1. Utalás Vági István 1925. jan. 21-én történt kizárására és az MSZMP 1925. ápr. 14-i megalakítására. 2. Ez az állítás nem helytálló, a választások előtt feltehetőleg 1925. tavaszán az MSZDP titkársága végleges formában kidolgozta a párt községi programját. (L. 69. sz. dokumentumot.) 3. Utalás az 1924. évi XXVI. tc.-re, amely a fővárosi törvényhatósági bizottság újjászervezéséről intézkedett.