Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

hoz tartozó egyének támogatása érdekében a múlt év tavaszán öt polgári konyhát létesítettem. Ezek közül az I. kerület Általános Közjótékonysági Egyesület Szarvastéri konyháján 500 személy, a II. kerület Általános Közjótékonysági Egyesület Menház utcai

3 helyiségében 300 személy, az V. kerület Általános Közjótékonysági Egyesület Vág-utcai Népházában 100 személy, az Általános Közjótékonysági Egyesület Királyi Pál utcai úgynevezett Alkoholmentes 200 személy, végül a népjóléti és munkaügyi minisztérium IV. Eskü tér l.

4 szám alatti étkezőhelyiségében 800 személy összesen tehát 1900 személy részére szolgáltattak ki és jelenleg is adnak ki naponkint apolgári igényeknek megfelelő ebédet. Hasonló rendszer mellett Budapest környékén még pedig Újpesten 400, Pesterzsébet és Kispesten 250—250 személy összesen tehát 900 személyre szerveztem ily polgári konyhát, úgy hogy ezidőszerint az összes polgári konyhák igénybevehető napi ebédadaga már a 2600-at teszi ki. Az ebédet a vendéglátó egyesület, intézmény készíti el azokból az élelmiszerekből, amelyeket e célra a rendelkezésére bocsátok, melynek ellenére az illető egyesület, vagy intézet szigorúan ragaszkodni tartozik az általam megállapított étlaphoz. Minden étkezési kedvezményt nyert igényjogosult, napi 3000 korona ellenében hetenként háromszor húsételt tartalmazó ebédet kap, melyet akár az illető a konyha mellett levő rendes és kiszolgálással ellátott étkezőhelyen, akár pedig onnan elvitetve családja körében fogyaszthat el. Gondterhelt családfők ezreinek létét teszi elviselhetővé a polgári konyhának ma már a szegény sorban levő középosztályban közismert intézménye. Ennek megszüntetése igen sok egyént taszítana bele a nyomor fertőjébe és kergetné a jobb sorsra érdemes polgárokat a kétségbeesésbe. Kötelességemnek tartom ennélfogva, hogy a polgári konyhák fenntartását esetleg sokasítását is még az ínségenyhítő akció megszüntetése esetében is különös gondosságom tárgyává tegyem. A gyermekétkeztetés a jövőt, a felnőtt étkeztetés az egyént, a polgári konyha intézménye a középosztályt, az olcsó kiárusítás a családot volt hivatva támogatni. A segítésnek az az utóbbi módja tette lehetővé azt, hogy a szegény családfők csekély hozzájárulási összeg ellenében fűtőanyag útján családjuknak melegebb otthont, ruházati cikk által a hideg ellen védelmet nyújthattak s az élelmiszerek olcsóbb beszerezhetésével táplálkozásukról jobban gondoskodhattak. Ezen cél érdekében Budapesten 1456 métermázsa fát és 11 758 métermázsa kőszenet osztottam ki, mázsánként 5000 korona hozzájárulási összeg ellenében, hasonlóképpen 5.000 korona megtérítés mellett Budapesten 20000 élelmiszercsomag kerül kiosztásra. Ezek a csomagok 50 000 korona tényleges értéket képviseltek és a legfontosabb élelmiszereket, mint lisztet, tarhonyát, cukrot, babot, árpagyöngyöt tartalmaztak. Ugyancsak a terhes nők és szoptatós anyák közt való szétosztásra 5000 koronás áron 3.000 csomag kiosztását rendeltem el, mely mintegy 70 000 koronát megérő egy-egy csomag a csecsemők étkeztetését szolgáló élelmiszereket és pedig főzőlisztet, árpagyöngyöt, cukrot, búzadarát, kakaót, sűrített tejet s ezenfelül mosó- és gyermekszappant tartalmazott. Ezen csomagok szétosztásával az arra hivatott Stefánia Szövetséget

5 3. Ma: II., Ipari tanuló utca. 4. Ma: V., Március 15. tér. 5. 1915-ben alakult társadalmi egyesülés, élén Apponyi Albert gróffal, utóbb Ugrón Gáborral. 1917-től 1940-ig állami megbízás alapján látta el a várandósok, szoptató anyák és hároméves korhatárig a kisdedek egészségi és szociális védelmét.