Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

A budapesti tanfelügyelő jelentése a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete

1 tevékenységének megakadályozásáról 1923. április 5. A VI. ker. Üteg utcai közs. polgári leányiskola tanári testülete 1923. február hó 26-án tartott rendes havi ülés jegyzőkönyvének 9. pontját hiteles kivonatban van szerencsém Nagy méltóságodnak azon jelentéssel bemutatni, hogy ezen jegyzőkönyvben foglalt megállapítások

2 sajnosán igazolták azon súlyos aggályaimat, melyekre az 1922. évi január hó 2-án kelt jelentésemben Nagyméltóságod magas figyelmét felhívni bátor voltam. Most tekintettel arra a kimondhatatlan veszélyre, melyet az iparos ifjúságnak a nemzetközi szociáldemokrata eszmékkel való megmételyezése rejt magában, •— indíttatva érzem magamat, hogy Excellentiádat ismételten tisztelettel kérjem, miszerint lehetőleg sürgősen, mindenesetre az idő alatt, míg erősebb eszközök nélkül elintézhető, vagy amíg e dolgok szélesebb körben nem okoznak kellemetlen feltűnést a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete alapszabályainak revízióját elölhivatkozott felterjesztéseim értelmében elrendelni s ennek kapcsán odahatni méltóztassék, hogy mindazok a szomorú jelenségek, melyek a diktatúra bukása utáni időben mindenesetre a legsúlyosabb beszámítás alá esnek s amely jelenségek nemcsak a magyar keresztény nemzeti állameszme kifejlődésének akadályai, de a nemzetközi szocializmus örve alatt határozottan az állami rend felforgatására tendálnak, fentnevezett Egyesület alapszabályaiból kiküszöböltessenek s ennek folytán a felügyeletre hivatott hatóságok jogot és módot nyerjenek arra, hogy fenti egyesületnek jelzett tevékenységét megakadályozzák. Gy. Bp. Tanfelügyelőség 1923—9005. Fogalmazvány. 1. A munkások és más társadalmi osztályok kedvezőtlen anyagi-egészségi helyzetű gyermekeinek támogatására alapított szocialista politikai irányú egyesület. Az 1887-ben alapított Magyarországi Iskolai Gyermekbarát Egyesület főleg iskolai ebédosztással foglalkozott s a századfordulót követően mái napi 4 000 gyermeket ebédeltetett meg. A munkásgyermekbarát mozgalom 1908-ban Grácból indult s Európa-szerte a szociáldemokrata pártok közreműködésével sorra alakultak a hasonló szervezetek. Az 1913-ban alapított Budapesti Gyermek-üdülőhely Egyesület 1917-ben vette fel a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete nevet. Az ellenforradalom időszakában szigorú hatósági ellenőrzés korlátai közepette legális munkásegyesületként folytathatta működését. Előadások, színdarabok mellett főleg gyermeknyaraltatási végeztek, de nem kerülte el az egyesület figyelmét a munkások életviszonyainak alakulása s az e téren lehetséges lépések megtétele elől sem tértek ki (1928. máj. 8-i dokumentum). 1941-től amikor a haladó szervezetek elleni hatósági intézkedések száma és súlya megnőtt, az egyesület tagjait sorozatos adminisztratív intézkedések sújtották. 1942 elején oszlatták fel az egyesületet, azon indoklással, hogy tagjainak száma nem haladja meg a 800 főt s jelentős tevékenységet sem fejt ki. (Főp. 1942—88.) 2. A tantestület egy tagja előadta, hogy a tanulók körében jegyeket osztogatnak a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének előadásaira, amelyeken mesejátékok és színielőadások mellett internacionalista eszméket is terjesztenek. A tantestület határozatot hozott, hogy a tanulók az előadásokon, éppúgy mint a mozielőadásokon, nem vehetnek részt. 7* 99