Források Budapest múltjából III. 1919-1945 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 3. (Budapest, 1972)

I. BUDAPEST A FEHÉRTERROR, AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER BERENDEZKEDÉSE ÉS A KERESZTÉNY KÖZSÉGI (WOLFF) PÁRT VÁROSHÁZI EGYEDURALMA IDŐSZAKÁBAN (1919. augusztus—1925. május.)

elegendő védelmet sem az állami- és társadalmi rendet fenyegető törekvésekkel szemben, sem pedig a jogos érdekeikben sértett magánosoknak a sajtó hivatását félreismerő egyének által a sajtó útján ellenük véghezvitt, gyakran minden alapot nélkülöző támadásai ellen. Mindezeknél fogva tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék a sajtóról szóló 1914. évi XIV. törvénycikknek a változott viszonyok által szükségessé tett módosítása iránt a megfelelő lépéseket megtenni. Sipőcz h. főpolgármester, elnök Gy. Közig. biz. 1922—938. Fogalmazvány. 46. Strausz István nemzetgyűlési felszólalása a főváros Tripolisznak és Csikágónak

1 elnevezett nyomortelepeiről 1922. december 16. Elég részvétlenség mellett, de mégis kénytelen vagyok a Horthy-akció

2 ügyében felszólalni, mert erre a közvélemény nyomása késztett. (Halljuk! Halljuk!) Az ínségakció körül több olyan kérdés merült fel, amely országszerte egyre nagyobb nyugtalanságot kelt. A nehezményezett kérdések tisztázása a nemzet színe előtt elsősorban az akció szervezőinek, főleg a kormányzó úrnak, de legfőképen az akció sikerének érdekében áll. Hangsúlyozom, hogy nincs ebben az országban olyan ínségakció, amelyet mindenkinek nem kellene szolgálnia a siker érdekében, akiben csak egy parányi ember- és hazaszeretet él. A történelem alig tud felmutatni — merem mondani — oly példákat, amilyenek ebben az országban, különösen a fővárosban a nyomor terén észlelhetők. Hat-nyolctízgyermekes családapa lakásnak nevezett lyukban szenved, ruhájuk nincs, csak néhány darab condrájuk, amelyet felváltva hordanak. Lakóhelyükről, nyugvóhelyükről, ágyukról nem is akarok beszélni, mert a minősítésükre nem tudok megfelelő kifejezéseket találni. Élelmiszerük, fűtőanyaguk egyáltalában nincs. Vannak olyan családok, — tapasztalatból tudom, — amelyekről bátran elmondhatom azt, hogy odúlakásuknak a rossz levegőjéből táplálkoznak. Allatok, amelyeknek nincsen jó gazdájuk, sőt a legrosszabb gazdának állatai is jobb sorban vannak, mint némelyik nyomorgó család a főváros „Tripolisznak" vagy „Csikágónak" nevezett részében. 1. A főváros mai XIII. kerülete Váci út—Rákospatak—Körvasút által határolt területének korabeli elnevezése. Megjegyzendő, hogy az 1920-as évek második felétől határozott törekvések figyelhetők meg a nyomornegyed felszámolására, mint pl. a Gyöngyösi úti városi kislakásépítkezés, a mai Béke utcához közelfekvő területen a kis családi- és városiház építkezések. Az 1930-as évek végén e területrészt Horthy Miklós kormányzó feleségéről Magdolnavárosnak nevezték el. 2. Utalás a Horthy Miklósné fővédnöksége alatt minden év őszén megrendezett látványos adománygyűjtésre. Az elöljáróságok listáin szereplő szegények némi tüzelőt, ruhaneműt és karácsonyi segélyeket kaptak. A segélyakció a munkanélküliségből, szegénységből fakadó nyomor gondjait nem enyhítette. Az ínségakciókat egészen a 2. világháború kitöréséig folytatták.