Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

az obligót, 11 vagy színt kell vallanunk, tulajdonképen el akarunk térni ettől a hagyo­mánytól, akkor azt hiszem, jó lesz a mi nyugtalan lelkünk igazolására Themisztoklesz imádságát a feledés ajándékáról az istenekhez naponkint elmondani. (Úgy van! Taps.) Én, t. Közgyűlés, nem politikai, hanem szociális, kultúrai és erkölcsi szempontok­ból lettem a suffrage 12 ezen ügyének híve és barátja; evangéliumi parancsnak tartom, amelyet tollammal és szívemmel egész életemen át képviseltem, (Éljenzés.) és amely azon az alapelven nyugszik, hogy ember és ember között osztálykülönbségeket ne tegyünk, hanem mesterséges osztályozás helyett legyünk testvérek a szabadságban és az emberszeretetben. (Úgy van! Taps.) Az egész keresztény civilizáció, amelynek mindnyájan részesei vagyunk, mert ebben a szellemben nevelkedtünk, tulajdonképen csak egy gondolaton alapszik, ezen az egy szón: „Mi Atyánk!" Ebből folyik az egyen­lőség, a testvériesség, minden humanizmus és nagy gondolat. Erre a szóra van fel­építve a mai civilizáció és azért nem csodálom, hogy amikor Michelet 13 a francia forra­dalom történetét megírta, azt mondta, hogy a francia forradalom nem más, mint az evangéliumi eszmék megvalósítása. Hugó Viktor u pedig hozzáteszi, hogy a francia forradalom az a kürt, az a trombita, amellyel az emberi jogokat proklamálták, de amelybe a hangot két ezer évvel előbb maga az Isten fújta bele. (Taps.) Tisztelt Közgyűlés! Akik a haladást önző, hatalmi szempontból akarják meg­akadályozni, azokhoz ma nincs szavam, azok ellen küzdeni fogok utolsó erőm lehelle­téig. De,t. Közgyűlés, kétségtelenül vannak itt közöttünk jóhiszemű aggályoskodók is. akik a nyugodt idők fokozatos fejlődésének hívei és nem veszik észre, hogy a világ­katasztrófa új korszakot fog nyitni az emberiség történetében is. igaza van Heinének, 15 amikor azt mondja, hogy: Die Toten reiten schnell, nem csoszoghatunk tovább, 7 mértföldes csizmával törtet előre a világ. Évszázadok vetése érik meg és csak sarlóra vár. Az a tenger vér, amelyet látunk magunk körül, nemcsakborzalom, hanem egyúttal jelzi annak az új kornak a születését is, mert vérben tisztult meg mindig minden meg­váltó eszme. A születéstől mindig elválaszthatatlan volt a vajúdás, a szenvedés és a vér. A jóhiszemű aggályoskodók megnyugtatásául tehát a világtörténelem szellemére utalok, amely mindig nagy katasztrófák árán váltott ki egy új gondolatot, hogy az virágozzék és azt idők múlva gyümölcsérésre vigye. Ezek megnyugtatására súlyt fek­tetek én is és reámutatok a javaslat egyik alapvető tételére, amely az általános szava­zati jogot, a községi választásoknál az állandó lakás helyéhez köti. Fontos dolog ez, mert azt a fluktuáló elemet, amely szervezettségének [így] fogva mindig erősebb lett, mint ez a szétzilált társadalom, ha csak nem kényszerítjük, hogy hasonló módon szer­vezett és egységes legyen, — sokszor tömegekben odadobhatják, — ha helyhez kötött­sége, lakás kötelezettsége nincs kikötve, — ahol a mérleget lenyomni akarják. Ezért tartom fontos és helyes intézkedésnek Yázsonyi biz. tag úr indítványában a helybeli lakás kötelezettségét. A fővárosi törvény revíziójánál szerintem különben is kell még 11. kötelezettséget. 12. szavazás. 13. Michelet, Jules (1798—1874): francia liberális romantikus történetíró. 14. Hugó, Victor (1802—1885): francia lírikus, regény- és drámaíró. 15. Heine, Heinrich (1797—1856): német költő.

Next

/
Thumbnails
Contents