Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

fordulón a főváros nagyforgalmú utcáin megjelentek a lóvontatású, majd villamos seprő-locsológépek, a papírgyűjtő sodronykosarak. A város terjeszkedése, a népesség számának növekedése új forgalmi igényeket is támasztott. A nagyvárossá növő Budapest személyforgalmát az új dunai hidak —, a Margit-hídon 1876-ban, a Ferenc József-(Szabadság) hídon 1896-ban, az Erzsébethídon 1903-ban indult meg a forgalom —, a Budapesti Közúti Vaspályatársaság, (60, 66) a Villamos Városi Vasút vonalai, (61) az omnibuszok, a millenáris kiállítás évében megnyílt földalatti vasút bonyolították. (65) A századfordulóra a villamosok kiszorították a lóvasutat, és a 10-es években a bérkocsisok több éves tiltakozása ellenére, megjelentek a főváros utcáin az első automobil-bérkocsik. (69, 70, 71, 76) A kenyerüket Budapesten kereső peremvárosok lakói vicinálison jártak a fővárosba. A főváros fejlődését legszembetűnőbben a lakosság számának nagymérvű emelkedése mutatja. Budapest politikai szerepe, gazdasági jelentősége, nem utolsó sorban a munkaalkalom, erős vonzást gyakorolt a vidék lakosságára. Budapest népessége a bevándorlással, a lakosság természetes szaporodásával ötven év alatt több mint háromszorosára szökött fel. Az 1872. XXXVI. törvénycikkel egyesített főváros, az európai fővárosok és nagyvárosok közt az 1870-ben elfoglalt 16. helyről 1880-ban a 14., 1890-ben a 10., 1900-ban és 1910-ben a 8. helyre került. Hasonlóan nagyarányú volt a fővárost körülvevő külvárosok fejlődése is. Míg az egyesítéskor a környező községek száma és lakossága alig számottevő — néhány község, mintegy 30 ezer lakossal — a XIX. század második felében a községek és telepek egész sora keletkezett, alakult önálló községgé, és a századfordulón már 15 népes község, negyedmilliós népszámmal övezte Budapest területét. (38,39) Az 1872. évi XXXVI. törvénycikk által egyesített három város területe a követ(59) 35. Az egyesített főváros területe 1872 kező volt: Pest szab. kir. város Buda „ „ „ Óbuda mezőváros Margitsziget Hektár 9 027,37 7 548,26 2 810,55 58,11 Összesen: 19 444,29