Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
irány volt a döntő ennek a javaslatnak előkészítésénél. Ez indított arra, hogy az ipari és kereskedelmi érdekek elősegítése végett a főváros legélénkebb ipari gócpontjait, a Váczi-út környékét és az óbudai részeket egy újabb híddal javasoljuk összekötni s a jobboldalon az óbudai Pacsirtamező-utczáig 2 , a baloldalon pedig a Váczi-útig terjedőleg egy hosszabb vonalon javasoljuk a szabályozást az avval járó csatornázással együtt végrehajtatni. Az új híd, mely a Margitsziget felső végét is érintené, nemcsak forgalmi igényeket fog kielégíteni, hanem lényegesen hozzá fog járulni a túlterhelt Margithíd forgalmi viszonyainak megkönnyítéséhez. Főelőnye azonban a szabályozással kapcsolatosan az leend, hogy a munkás- és a lakásviszonyok jobbítása leend következése. A főváros fejlődésére önsúlyként nehezülő két bajnak minden lehető módon elejét kell vennünk. Az egyik az élelmiszerek mód nélküli magas ára, mely a fővárost és kormányt külön folytatott tárgyalások megindítására s a piaczi viszonyok rendezésének előkészítésére indította, a másik a lakbéreknek folytonos emelkedése. A főváros fejlődésének tanulságai azt igazolják, hogy a főváros külterjes fejlesztése csökkentőleg hatott a lakbérek emelkedésére. A nagy-körútnak, a Lipót-körúti 3 s utóbb a Ferenckörúti résznek kiépülése nemcsak mérséklő hatással volt a beljebb eső városrészekben mutatkozó lakásdrágulásra, hanem miután az azokon épült új házak a modern igényeknek minden tekintetben megfeleltek, a beljebb eső részeken fekvő házak újjáépítésére vagy legalább modern átalakítására is indító okul szolgáltak. E nagyobb vonalak kiépítésének befejezése karöltve az utóbbi időben beállott építési pangással odavezetett, hogy a legutóbbi időben szerfeletti lakásdrágulást idézett elő, úgy hogy szocziális szempontok teszik elodázhatatlanná az emelkedő tendenczia megakasztását. Ennek egyik eszköze a módjával eszközölt külterjes fejlesztés; a külterjes fejlesztés addig a határig, a mely határig menve nem fog a beljebb eső részek fejlődésének rovására esni. E végből javasoljuk az építési kedv elősegítése végett a 11. §-ban részletezett adómentességi kedvezmények megadását, továbbá e végből javasoljuk azokat az újabb szabályozási vonalakat, melyek egyfelől az Attila-körút és környékének szabályozásából, másfelől az óbudai részekben a hídfeljáróval kapcsolatos s a Pacsirtamező-utczáig terjedő szabályozásból, a baloldali részen pedig a Váczi útig terjedő szabályozásból állanak. Az Attila-körút és környékének szabályozása oly vonalon hajtatik végre, a melynek mindkét részén a szabályozás már be van fejezve, a többi szabályozási vonalon pedig a főcsatornák kiépítését is a szabályozás körébe vontuk. Az a jelenség, hogy az óbudai telekárak s lakbérek messze mögötte maradnak a baloldali rész hasonló távolságú kültelki helyeinek telekárai és lakbérei mögött, azt mutatja, hogy a híd létesítése a forgalmi igények kielégítésén kívül kétségtelenül a lakásviszonyok javításának s különösen a munkásosztály immár elviselhetetlen lakbérviszonyainak javítására is lényeges befolyással leend. A szépészeti és egészségügyi szempontokon kívül ugyancsak gazdasági szempontok indítottak a Sáros- és Rudas-fürdők kiépítésének s a Margitsziget megszerzésének javaslatba hozatalára. Az az óriási kincs, mely fővárosunk páratlan hőforrásaiban 2. Ma: III., Korvin Ottó utca. 3. Ma: V., XIII., Szent István körút.
