Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
működtem, 6 a polgármesteri székbe is magammal hoztam azt az erős hitet, a mit az én lelkemből kiirtani többé nem lehet, hogy a főváros, sőt az egész nemzet jövendő boldogsága, fennállása elsősorban attól függ, hogy miképen tudja a nép legszélesebb rétegeit a magyar nemzeti művelődés eszközeivel megmunkálni, azokat erős szocziális érzésekre és intenzív, jól szervezett gazdasági tevékenységre nevelni. A mikor a népjogok demokratikus kiterjesztése útján nemsokára az ország és a főváros sorsának intézése csakugyan a nép kezébe jut, vájjon nem mindennél nagyobb érdeke-e a magyar társadalomnak, a fővárosnak, hogy minél hamarább elérhesse a nép a műveltségnek azt a fokát, a melyen a közösségi czélokat kellőképen megítélheti, s a közügyek vitelére helyes befolyást gyakorolhat. Hiszem, hogy a t. Közgyűlés támogatásával a fővárosnak a népkultúra érdekében hozott áldozatait a jövőben még inkább fogjuk gyümölcsöztetni. Ilyen messzeterjedő, kitartó, erős kulturális munka a legbiztosabb alapja és eszköze annak, hogy megteremtsük a nagy, hatalmas, boldog népű Budapestet, s a gazdaságilag és politikailag független Magyarországot. Ezek után, a mikor a reám váró nagy feladatokhoz a jó Istentől erőt kérek, ígérem hogy minden képességemet, igyekezetemet, egész életemet a legteljesebb odaadással fogom szeretett szülővárosom javának, boldogulásának szentelni. Kérem, méltóztassanak ebben az őszinte, becsületes törekvésemben jóindulatukkal támogatni. F. L. Közgyűlési jkv. 1906. június 19. 27. Részletek a Budapest székesfőváros fejlesztéséről szóló 1908. XL VIII. törvénycikkből 1. §. A ministeriumnak az az intézkedése, hogy a székesfővárosi Attila-körút 1 és környékének szabályozási költségeire a fővárosi pénzalapnak 2.000,000 korona kamatmentes állami előleget adott, jóváhagyatik. Ennek az előlegnek a szabályozás útján nyerendő telkek értékesítéséből befolyó része az államkincstárnak azonnal megtérítendő. 2. §. Felhatalmaztatik a ministerium, hogy a székesfőváros közönsége által az államkincstártól megvett Sárosfürdő 2 vételára és kamatai fejében fizetett 1.050,795 korona 23 íillérnyi összeget a székesfőváros közönségének visszatéríthesse 3 abban az esetben, ha a székesfőváros közönsége kötelezettséget vállal, hogy a korszerű egészségügyi és szépészeti követelményeknek megfelelőleg a Sárosfürdőt 1912-ig, a Rudasfürdőt pedig 1915. év végéig fel-, illetőleg újjáépíti. 6. Bárczy 1901-től a közoktatási ügyosztály vezetője volt. 1. Ma: I., Attila út és Dózsa tér környéke 2. Ma: Gellért gyógyfürdő. 3. Az állam a Ferenc József-híd (ma: Szabadság-híd) építésekor a főváros tulajdonában levő fürdőt kisajátította.
