Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
(Egy hang: Jó lesz sáncmunkát végezni!) Azt mondja a munkástanácsnak, hogy nem lehet senki másra támaszkodni, mint a régi, igazi proletárságra, szervezett munkásságra, ennek kell dolgoznia, összefognia és mindent elkövetnie, hogy a harcból a proletárdiktatúra győzelmesen kerüljön ki. Akármit mondanak az emberek, a munkásoknak ki kell tartaniok azok mellett, akik már évek hosszú sora óta küzdenek soraikban, akik megérettek arra a küzdelemre, amellyel a munkásság szebb jövőt fog elérni. A kiképzőcsoportnál a munka szépen halad, körülbelül 50 ember van naponként kiképzés alatt. Sajnos, az anyag itt is fiatal. Ezen nem lehet csodálkozni, mert hiszen négy és fél év alatt az emberanyag elpusztult. Akik a harctéren voltak és onnan jöttek a gyárakba, azok már zászlóaljakba csoportosultak; kiképzés alá csak fiatal emberek kerülnek, akik éppen betöltötték a 18. évet. Sokat, akik csak 15—17 évesek, vissza kellett utasítani, mert 18 éven alul nem szabad őket lajstromozni. A fiatalokban igen nagy az ambíció és jobban lehet bennük bízni, mint azokban, akik csak muszájból mennének a frontra. Amikor a munkástanács minden kerületben lesoroztatta magát, belajstromoztatta magát, ugyanezt meg kell tennie a II. kerületnek is, ami különben körülbelül már be is következett, amennyiben a Ganz Villanygyár és a Ganz törzsgyár a munkástanács fundamentuma, és már készen állanak a gyár udvarán mindenkor indulásra készen és ezekkel a hadügyi népbiztosság rendelkezik. Ha az elvtársak bevonulnak, akkor a fele a munkástanácsnak el is megy. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy ezzel a kerületi munkástanács a legjobb erőket veszíti el. Szükség van ezekre a fronton, de szükség van rájuk a kerületben is, mert a legrégibb szervezett munkások, és távozásukat nagyon megérezné a kerület. Éppen ezért azok, akik eddig közömbösebbek voltak, ezentúl kettőzött erővel dolgozzanak; vigyázni kell, mert felüti fejét a kapitalizmus, másrészt a csürhe, amely lopásra, rablásra és fosztogatásra akarna felvonulni. Erőskezű emberekre van szükség, és ha egyesekre nézve az elvtársak annak szükségét látják, hogy azok itt maradjanak, akkor erre nézve mindent el kell követni. Fontos a kerület megtartása, fontos, hogy a helyzet itt fel ne boruljon, épp úgy, amint fontos, hogy ne boruljon fel künn a fronton, mert egyik függ a másiktól. Csak vissza kell tekinteni a szolnoki esetre. 3 Egy kis megfutamodás volt és máris Budapesten kárörvendő emberekkel lehetett találkozni, akik a proletárdiktatúrát lealacsonyító nézetüket szabadon nyilvánították. Viszont arra is kell gondolni, hogy ha Budapesten kitörne az ellenforradalom, akkor a fronton nem lehetne a helyzetet tartani. Azért nagyon szükséges, hogy az erők itt is megfelezve legyenek, hogy itt is maradjanak erősebb, öntudatosabb, a munkára áldozatkészebb emberek. Nagyon fontos az, hogy akiknek távozniok kell Budapestről, azok jelentsék azt be az elnökségnél, mert nem járja, hogy az elnökség ne tudja, ki hol van. írják meg legalább egy levelezőlapon, hogy hová mennek, mert különben senki sem lehet 3. Mikor a román hadsereg elérte a Tiszát, Szolnokon az ellenforradalmárok átvették a hatalmat. Hamarosan leverték őket, Budapesten azonban elterjedt a hír, hogy a románok átkeltek a Tiszán és a főváros felé közelednek.
