Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

a felszerelése, el lehet küldeni. Ez a felelet. Budapestet nem Budapesten lehet megvédelmezni, Budapestet Budapesten kívül, azon a vonalon lehet megvédelmezni, amelyet tartani akarnak, és oda kell a katonákat kiküldeni. (Úgy van! Úgy van!) Tehát minden szavalat frázis. (Úgy van! Úgy van!) Schröder Ferenc :

16 Tisztelt elvtársak! Én a gyárakban dolgoztam mindig, és ismerem a gyári munkásokat. Nekem hiába beszélnek itt az elvtársak, hogy így és úgy van. A valóság az, hogy öt éves háború után vagyunk. Ha az elvtársakhoz kimegyünk, azt mondják, menjen az, aki eddig fel volt mentve. (Nagy zaj. Ellentmondások.) Itt önök nem mondják, de ott kint mondják, és ezzel tisztában kell lennünk. Ezt meg kell mondani. (Zaj. Elnök csenget.) (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget, Zajos felkiáltások. Letelt az öt perc! Halljuk! Halljuk!) T. elvtársak! Én tudtam azt, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit elmondok (Zajos felkiáltások: Letelt az öt perc! Halljuk! Halljuk!), hanem arról van szó, hogy — (Nagy zaj. Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek! Schröder — hogy a Kormányzótanácsnak, ha van hatalma, mondja ki azt, hogy bevezeti a sorozást, és mondja ki azt, hogy mindenki, aki alkalmas, vonuljon be. Mert, ha arról van szó, hogy így vagy úgy lesz, vagy az menjen el, akinek kedve van, akkor holnap is nagyon kevesen fognak elmenni. (Igaz! Úgy van!) Haubrich József:

11 Tisztelt elvtársak! Azt hiszem, nem fog ártani, ha egy pár komoly jelenséget mondok el, amelyekről most értesültem, mielőtt ideértem. Mindig arról beszélünk és mindig azt hangoztatjuk, hogy a szervezett munkásság így és a szervezett munkásság amúgy. A Vörös Őrséget, amelyet az utolsó időben toboroztak, tisztán megbízható szervezett munkásokból állítottuk össze. Egyik zászlóalj ott volt Sátoraljaújhelyen, harcolt is ott egy ideig, most a frontot otthagyta, Budapest felé jött, mire én kiadtam az utasítást, hogy fegyverezzék le őket. Erre azt mondották, hogy ők élnek-halnak a proletárdiktatúráért — de itt Budapesten. (Mozgás.) Ez az egyik. Ettől eltekintve azonban én azt mondom, hogy ne beszéljünk, ne fecsegjünk annyit. Én reggel nyolc órára mozgósítottam a tizennégy munkászászlóaljat. Tessék a Munkástanács ittlevő tagjainak kimenni a kaszárnyákba, fegyverkezzenek fel, álljanak ötvenes csoportokban a zászlóaljak élére, és azután menjünk és harcoljunk. De ne fecsegjünk és beszéljünk itten. (Viharos taps.) Elnök: Horti elvtársnak sürgősségi indítványa van. Horti

18 elvtárs: Tisztelt Munkástanács! Tekintettel arra, hogy a vélemények pro és kontra teljesen kialakultak, ajánlom, hogy a vitát azonnal zárjuk le. (Helyeslés.) Nincs szükség a további szóra. Az ezredek mozgósítva vannak, gyerünk a frontra! (Taps.) Elnök: Kérem, azokat az elvtársakat, akik elfogadják Horti elvtárs sürgősségi indítványát arra nézve, hogy azonnal rekesszék be a vitát, emeljék fel a kezüket. (Megtörténik.) Köszönöm. Kérek ellenpróbát. (Megtörténik.) Úgy látom, hogy csupán egy 16. Schröder Ferenc — az V. kerületi munkástanács elnöke. 17. Haubrich József — a vasöntők szakszervezetének titkára, 1919-ben hadügyi népbiztos, a budapesti hadtest parancsnoka. 18. Horti Emil — elektrotechnikus. A Tanácsköztársaság idején a párttitkárság egyik vezetője.