Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

tudunk, a legfontosabb teendője, a legfőbb érdeke a magyarországi proletariátusnak, hogy Budapesten elsősorban a lakásépítkezésnek kérdését megoldja. (Úgy van!) Végzi a pénzügyi igazgatást, a kerületekben folyó egyéb igazgatást, Budapestre vonatkozó összes statisztikai adatok igazgatási teendőit, végzi a bírói hatalmat abban a mértékben, mely mértékben a szovjetalkotmány, illetőleg a Tanácsköztársaság őreá ruházza. Elvtársaim! Nagyjában és egészében ezek volnának azok a teendők, melyek részletesen is ki vannak dolgozva és melyeket az elvtársak meg fognak kapni. Ez, természetesen, csak ideiglenesen foglalja magában a munkástanácsok ügykörét és feladatát. Végleges feladatát a tanácsoknak a szovjetkongresszus

4 fogja megállapítani. Addig is azonban, elvtársaim, a Tanácsnak nem annyira útmutatás, nem annyira írott szabály kell, hanem érzék a dolgok iránt. (Úgy van! Az megvan!) És az érzéknél egyetlen egy fontos szempont van. A fontos szempont az, hogy tudni kell, hogy abban a pillanatban, mikor a proletariátus magára vállalta a feladatot, hogy lerombolja a kapitalizmust, felépítse a szocializmust, megalkossa azt a társadalmat, melyben nincsen kizsákmányolás, megalkossa azt a társadalmat, melyben nincsenek kiváltságosak — abban a pillanatban nyílegyenesen egyetlenegy dolgot kell néznie, hogy a proletariátusnak mi az érdeke. (Úgy van! Taps.) Ha ezt a szempontot tartja szem előtt, elvtársaim, akkor nem esik hibába. Nem esik hibába abban az irányban sem, hogy nem fog hiábavaló dolgokat csinálni. Dolgozni fognak, és fel fogják építeni azt az épületet, amelyre büszkék leszünk valamennyien, és büszke lesz rá az, aki elsősorban részt vesz ebben a munkában: a Budapesti Központi Tanács. (Élénk éljenzés és taps.) Közli: MMTVD. VI/A. Bp. 1959. 219—221. I. 192. Részletek a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács 500-as bizottságának a proletárhatalom és Budapest védelmét tárgyaló 1919 május 2-i ülési jegyzőkönyvéből Ágoston Péter

1 elnök: A Munkás- és Katonatanács ülését ezennel megnyitom. Átadom a szót Kun Béla elvtársnak. Kun Béla

2 népbiztos: T. elvtársak! Mikor az embert nem a kétségbeesés — mert a kétségbeesés soha —, de a keserűség fogja el olyanok láttán, amiket nem igen szeretne látni, sokszor a literatúrához menekül. Nekem, amikor ebben a SzovjetMagyarországban most a legutóbbi napokban körülnéztem, Gorkij egy cikke jutott 4. A Tanácsok Országos Gyűlése, amely 1919. június 14-én ült össze. 1. Ágoston Péter (1874—1925): jogakadémiai tanár, a Tanácsköztársaság külügyi majd igazságügyi népbiztosa, a Budapesti Munkástanács elnökségének tagja. 2. Kun Béla (1886—1939): újságíró, betegpénztári tisztviselő, a KMP egyik alapítója és első elnöke, a Tanácsköztársaság külügyi majd hadügyi népbiztosa.