Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Szerezhetett tehát összesen sok mindenféle utánjárással egy évi további segélyekben összesen kerekszámban 800 koronát. Ehhez hozzáadva a rendszeresen járó segélyeket, amelyeket föntebb részleteztünk: rendes és rendkívüli segélyek címén végeredményben összkeresete volt 4040 korona. Ebből kellett megélnie, úgy ahogy tudott, ebből kellett havonkint 60 korona lakbért fizetnie, épen csak a gyerekeit nem kellett ebből ruháznia, mert cipőt, ruhát kapott a Népjóléti Központnál ingyen mind a három gyermeke részére, aminek az értéke, önköltségi árat számítva, körülbelül 500 korona volt. Ezt azonban Kovács Péterné már nem írta a nyereség számlájára, mert ha ingyen cipőt, ruhát nem kap, hát egyáltalán nem járatja iskolába gyermekét. Még csak egy esetben kaphatott másfajta segélyt Kovács Péterné, akkor, ha gyermeke született. Ebben az esetben kaphatott a Népjóléti Központnál bábasegélyt 10 korona erejéig, csecsemőkelengyét körülbelül 30 korona önköltségi ár értékében, szoptatási segélyt öt-hat hónapon át havi 10 koronát, naponkint egy-egy félliter ingyen tejet, egy évre 300 korona értékben, kaphatott végül a Feministák anyavédelme kapcsán hetenkint körülbelül 5 korona értékű élelmiszert, összesen 250 korona értékben. Ez is tesz pénzben és értékben körülbelül 1000 koronát. De ezért az 1000 koronáért már gyermeket kellett a világra hoznia. Kereseti viszonyait egyébként csak a gyermekei útján fokozhatta, olyképen, hogy egyikét-másikát iskolába nem járatta, újságot árusíttatott vele, vagy vak koldus vezetőjének adta — a gyermekvédelem nagyobb örömére, aminthogy erre is volt jó néhány példánk. Sok lótás-futás árán így szerezhetett össze Kovács Péterné és a hozzá hasonló sok száz más „élelmes" hadiasszony egy egész év alatt 4040 korona pénzt a maga meg a három gyermeke megélhetésére. Mellesleg megjegyezve, az sem egészen érdektelen, hogy ugyanebben az időben, ugyancsak egy év alatt az a hatósági tisztviselő, aki hivatalos íróasztalánál, egy szobába tizedmagával összezsúfolva, nap-napután hetven-nyolcvan Kovács Péterné ügyét-baját intézte és akinek volt odahaza szintén felesége, két gyermeke, tehát akinek ugyancsak négy tagú családról kellett gondoskodnia, szóval: hogy ez a hatósági tisztviselő, teljes címén: „fővárosi ideiglenes segédfogalmazó", vájjon mit is keresett? Ezt is ideírjuk? Havi díja volt 150 K. vagyis egy évre Negyedévi lakbére 100 K. vagyis egy évre Háborús segélye egy évre Családi pótléka egy évre Vagyis összesen volna Csakhogy ebből nyugdíj, adó, jóléti alap mi egyéb levonásokról levonandó legalább 360 „ Marad egy évre pontosan 4040 K Tehát: pont ugyanannyi, mint amennyi Kovács Petemének jutott, pedig Kovács Péterné volt a szegény hadiasszony, ő meg az úr, a hatóság! 1800 K 400 „ 1800 „ 400 „