Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

rákkal a fővárost körül építsék, hogy nem kötötték le a Pestet környező homoktengert, nem igyekeztek a fővárost portalanítani. Ez az oka főképen, hogy ha nincs szél, akkor a füst és a belső por, ha szél van, akkor a homoktenger finomabb homokja jön a város fölé és szennyezi levegőnket. Az sem közömbös körülmény, hogy Budapest a tüdőbaj tekintetében nagyon rossz viszonyok között van. Rendes levegővizsgálati állomást kell létesítenünk és berendeznünk, mint a külföldön, illetve a bakteriológiai intézetet kell kifejleszteni e munka ellátására is s akkor a falakon belül, az iskolákban is módunk lesz a levegőt vizsgálni és javítani. Ha azután ezen úton bakteriológiai vizsgálat alapján majd számokkal operálunk, akkor megszűnik az a kellemetlenség, hogy ha az elüljáróság intézkedni akar ilyen mizériákból kifolyólag, akkor azt állíthassák, hogy nincs bűz és kellemetlen szag. Bakteriológiai és egészségügyi megfelelő vizsgálati berendezés híján eddig nem volt mód ennek a pontos kimutatására. Ezeken felül, ami a kórházak ügyét illeti, nem szorul magyarázatra, hogy e téren mennyi a teendő. Ami az iskolákat, az iskola-egészségügyet és iskolaorvosi intézményt illeti, boldogemlékű Magyarevics tiszti főorvosunk, helyettesemet és engem bízott meg, hogy az iskolaegészségügy szervezetét kidolgozzuk. Akkor még Festetics gróf alpolgármester volt a tanügyi tanácsos, a tervezet sürgősen kellett, de — nyilván financiális okok miatt — megakadt a dolog. Pedig nálunk ez az intézmény szükségesebb és még jobban kell, mint másutt, mert sehol a művelt nyugaton a gyermekek kivált otthoni gondozása és nevelése egészségügyi szempontból nincs úgy elhanyagolva, mint Budapesten és Magyarországon. És különösen fontos ez nálunk most, amikor a nemzet jövő fenntartói, a gyermekvilág különösebb gondozást igényel. Rossz erdész az, aki a faiskoláját nem gondozza, vagy kellő figyelmet nem fordít rája és rossz politikus az, aki nem a jövő emberanyagát akarja egészségessé tenni testben és lélekben egyaránt. A gyermekek egészségéről gondoskodnunk kell a bölcsődétől kezdve az óvodában és az iskolában mindaddig, sőt azon túl is mindaddig, amíg tényleg a maga lábán megállani tudó ember lesz belőle. Ez a kérdés nálunk nincs kellőképp méltatva, holott a tanulás és iskola oly hátrányos körülményeket teremt, amelyeket megszüntetni morális kötelessége nemcsak a szülőnek és a tanítónak, hanem a társadalomnak is, amely annak a gyermeknek később hasznát fogja venni, így kell ezt a kérdést felfogni hitem szerint, mert közegészségügyi szempontból szükséges a kérdés megoldása és kérem, hogy ebben a dologban —• mikor idő és mód lesz rá — támogatni méltóztassanak. (Éljenzés.) A lakáskérdést az új építkezési szabályzat kedvezőbb mederbe terelte. Ami a piacok ellenőrzését s általában az élelmiszerkérdést illeti, most — fájdalom — csak annyit mondhatok, hogy ezeknek rendezése szintén a jövő kérdése. Ekként gondolnám én nagy vonásokban a jövő főbb közegészségügyi irányát, amely előttünk áll s a feladatokat, amelyeket meg kell valósítanunk s ha a t. bizottság eddigi jóindulatú támogatása a főorvosi hivatal s az orvosi személyzet számára ezután is megmarad — amit tisztelettel kérni újból bátor vagyok — akkor remélem, hogy meg fogunk küzdeni a nehézségekkel. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Fővárosi Közlöny. 1917. január 19. 23 353