Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

a viszonyok nyomása következtében fokozott tevékenységet, munkát igényel és ezzel az a felelősség, mely a közigazgatási közegészségügy ellátásából kartársaimra és reám hárul, a jelen körülmények között fokozottabb mérvű, mint békés időben. Szerény nézetem szerint a közegészségügyi közigazgatás észszerű orvosi szolgálata két főcsoportra oszlik. Az egyik a halaszthatatlan teendőket öleli föl; ilyenek: a halottvizsgálat, a fertőző és nem ragályos betegek kezelése és elhelyezése, úgyszintén a napról-napra jelentkező oly közegészségi ártalmak, amelyekkel — mindent félretéve — sürgősen foglalkoznunk kell. A háborús állapot mindezeket a tennivalókat annyira megszaporította, oly nagy számú és olyan sokféle gyors megoldást igénylő egészségügyi ártalmat hozott és hoz napról-napra felszínre, hogy örülnünk kell, ha megapadt közigazgatási orvosi tisztviselőink ezt a halmozott munkát egyáltalában elvégezni képesek. A háború okozta bajok között első a köztisztaságnak, a közegészségügy e gerincének, ha nem is megroppanása, de mindenesetre hanyatlása. A munkások számának és minőségének alászállása miatt ugyanis a köztisztasági követelményeknek nem áll módunkban mindig a kívánt fokban és a szükséges terjedelemben eleget tenni, emiatt megcsappant köztisztaságunk úgy az utcákon, és közterületeken, mint a drágaság miatt összeszorult lakosság zsúfolt lakásaiban, nemkülönben a műhelyekben és a gyárakban is. Vagy kell-e sok közhelyiségnek és a közlekedési eszközöknek elégtelen tisztaságára és zsúfoltságára rámutatnom? Köztudomású, hogy kisebb műveltségű és szegényebb néposztályunk testének és ruházatának tisztántartását szintén jobban elhanyagolja, mint ezelőtt. De megcsökkent a tisztaság az iskolákban is, mert igen sok helyen egy teremben, naponta három osztályt is tanítani kénytelenek: reggel 8-tól 11—12-ig az egyik, 1-től 4—5-ig a másik osztály tanulóinak és 6-tól 9-ig az iparos tanoncok oktatása folyik; ily módon nincs mód arra, hogy a tantermeket kellőképpen tisztogassák és átszellőzzék. A háborús idők hátrányosan befolyásolják közegészségügyünket azért is, mert a nehéz hozzáférhetés és igen magas árak miatt a tömegek táplálkozási, ruházkodási és — mint említettem — lakási körülményei általában megrosszabbodtak. Mindennek elsősorban a fertőző kórok és egyéb betegségek számának a megnövekedése a következménye. Hozzájárul ehhez, hogy a katonaság által behurcolt fertőző bántalmak elleni védekezés szintén tetemes terhet ró a közegészségügy orvosi személyzetére. A háború kezdete óta a mai napig majdnem húszezer: 19.425 fertőző bajban megbetegedett katonát vett át a főváros és gyógykezelt a maga kórházaiban. Csaknem kizárólag a katonaság hozta be a fővárosba a kolerát és a kiütéses tífuszt, ellenben a himlőt javarészben polgári lakosok, még pedig négy alkalommal hurcolták be Budapestre és pedig időrendben először a galíciai menekültek, másodszor az üveges tótok, harmadszor a textilipari cikkekkel házaló cigányok és végül legnagyobb számban és a leghuzamosabb időn keresztül az erdélyi menekültek. Ezek ellen még ma is kénytelenek vagyunk védekezni. A fertőző betegségek nagy inváziójának Budapest területén belül eddig gátat vetettünk, de a környékbeli községekben és vármegyékben egyes helyeken még fennáll e kórság; s miután minden út és forgalom a központban levő fővároson visz keresztül, annyi esetben cipelik be még most is, hogy örülni kell, ha a napról-napra jelentkező esetekkel meg tudunk küzdeni. E harcnak főfeltétele, hogy