Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

több, valami más? — Lehetséges volna e hogy az én közéletemnek 34 hosszú év és annyi és olyan változás mohával fedett sírjára a szeretetnek ily virágai szórathatnának, ha az a mit az a moha eltakar viszhangot nem keltene a nemzet szívének lüktetéseiben? Nekem úgy látszik hogy nem lehetséges. Az ember hite az ő mennyországa. Hát legyen nekem megengedve, hogy a vigasztalás poharát mely a 80 éves aggnak nyújtatik, a hazafi emelje, 's a jövendőbe vetett remény örömével emelje ajkaihoz. De a vigasznak azon poharát melyet hazám fővárosa nyújt felém én nem csak vigasztalttan, hanem büszkeséggel is emelem ajkaimhoz. Büszkeséggel, mert ha még úgy ki tolonczoz is a magyar törvény a magyar polgárok soraiból, azt nem teheti, hogy szívem minden dobbanásával magyar ne legyek, s mert magyar vagyok, hát büszkeséggel tölt el a magyar főváros gyors és gyönyörű fejlődése. Magasztalással beszél Budapestről minden idegen ki azt meglátogatta, magasztalással még azok is a kik azon helyzetben vannak, hogy összehasonlítást tehettek a magyar főváros és a külföld legszebb legnevezetesebb városai közt. Budapesten nincs monumentális múlt, de van szép jelen, mely még szebb jövendőt ígér. Én gyönyörrel merengek el azon néhány kép szemléletében melyet Budapestről bírok; gyönyörrel halgatom a feleleteket melyeket azok a kik a hazából meglátogatnak a főváros iránt tett kérdéseimre adnak, örvendetes meglepetéssel veszem számba a statistikai adatokat, feszült érdekkel kísérem a fővárosi törvényhatóság közéletének mozzanatait, 's a mint mindezt öszehasonlítom azzal, a mi 's a minő a főváros akkor volt, a mikor én utolszor láttam (fájdalom: „utolszor!") nemcsak büszkeséget érzek a bámulatos fejlődés felett, hanem hódolattal is hajtok fejet a fővárosi törvényhatóság magyar szellemű Önkormányzati tehetősége előtt mely ily eredményekben nyilatkozik. Kétségtelenül része van Budapest gyönyörű fejlődésében annak hogy a kormány és az országgyűlés székhelye; része van kedvező fekvésének, mely Budapestet az ország kereskedésének központjává teszi, 's a világkereskedelem egyik nevezetes állomásává fogja tenni, ha Magyarország viszaszerzi — a mint visza kell szereznie — a gondtalanul elharácsolt államjogot hogy önálló kereskedelmi politikát követhessen, és részök van fejlődésében azon kedvezményeknek is, melyeket számára a törvényhozás nyújtott, de mind ez együttvéve csak az elemeket adta meg, melyekből életet lehetett fejleszteni, nem magát az életet; csak építési anyag volt, mely a mester kezére várt hogy büszke épületté alakúihasson. Nekem a fővárosi bizottság egy igen érdemes tagjának nagyra becsült szívességéből módomban volt öszehasonlításokat tehetni a főváros költségvetései közt azon időtől kezdve hogy önállóságához jutva ügyeinek vezetését a polgárok választottai vették át. Ez öszehasonlításnál lépésről lépésre kísérhettem a folytonos tevékenységet, melyet a fővárosi törvényhatóság azon irányban kifejtett, hogy hazánk fővárosa felemelkedjék a színvonalra melyet a mai kor czivilisatiója oly nagy városoknál megkíván, melyek arra vannak hivatva hogy a Nemzet életében azon functiót teljesítsék, melyet az emberi test szervezetében a szív teljesít. — És én nem habozhatom azon meggyőződésemnek adni kifejezést, hogy a főváros gyors fejlődésénél az érdem oroszlán része a fővárosi törvényhatóságot illeti; annak tevékenysége volt a napsugár mely az