Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

javaslatokban proponált népjóléti intézményeket, mint népszállót, népházát stb. lakás- és szociálpolitikai akciója keretében a főváros már is megvalósította, részben pedig külön előterjesztések alapján, amelyek most vannak munkában, kívánja megvalósítani. Az Emlékirat javaslatait a polgármester úr a könyvtári bizottság tagjaiból, a fővárosi nagy könyvtárak és az érdekelt testületek és egyletek képviselőiből és egyéb szakférfiakból alakított szakértekezlet elé terjesztette, amely azokat nagy lelkesedéssel fogadta és részleteiben is túlnyomó részben és szinte egyhangúlag helyeselte. A szakértekezlet bírálatán is keresztülment javaslatokat a könyvtári bizottság ezután újból megtárgyalta és megbízta alulírottat, hogy konkrét javaslatot dolgozzon ki a tek. Tanács számára, azzal a kéréssel, hogy azt elfogadás végett a közgyűlés elé terjeszteni kegyeskedjék. — van szerencsém a következő javaslatokat tenni és kérni, hogy azokat a közgyűlés elé terjeszteni kegyeskedjék: 1. Elhatározza a fővárosi törvényhatósági bizottság, hogy az 1903/89. kgy. sz. határozattal létesített „Fővárosi Könyvtárt" „községi nyilvános könyvtárrá" szervezi át és pedig az újabb angol—amerikai nyilvános könyvtártípus mintájára, központi tudományos könyvtárral, általános jellegű fiókokkal és a szabad oktatás céljait szolgáló helyiségekkel és berendezésekkel. 2. Jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a tanács nyilvános eszmei tervpályázatot hirdetett és a pályázat eredményéből megállapítható építés- és berendezésköltségekre engedélyez: a) az épületre 1,400.000 koronát, b) a berendezésre 500.000 „ c) kiegészítésre 100.000 „ összesen 2,000.000, azaz Kettőmillió koronát és fölhatalmazza a tanácsot, hogy a tervpályázat alapján a részletes terveket és költségvetéseket készíttesse el és terjessze a közgyűlés elé.

1 3. Az intézet létesítésére és fönntartására mindenekelőtt fölhasználni rendeli az 1896. évi május 11-i ünnepélyes közgyűlés határozatával kulturális és közjótékonysági célok megvalósítására szánt egy millió forintnyi összeg kamatait olyformán, hogy az építkezés előrelátható befejezésének évéig, 1913-ig fölgyűlő kamatok, összesen 1,200.000 korona, az új intézet fölépítésére és fölszerelésére fordíttassanak; az ezen felül mutatkozó 800.000 koronányi szükségletet a fővárosi kölcsönalapból kamatmentesen előlegezi olyformán, hogy ezen kölcsön az 1914. évtől kezdve a millenniumi évi 80.000 koronával letörlesztessék. 1. Szabó Ervin előterjesztése alapján a következő években több fiókkönyvtár létesült, de a központi épület problémája sokáig nem oldódott meg. 1914-ben a Városházáról ideiglenesen a IV., Gróf Károlyi (ma: V., Ferenczy István) utca 8. szám alatti iskolaépületbe költözött a könyvtár központja, önálló épületbe csak 1931-ben került a volt Wenckheim-palota megvásárlása és átalakítása révén.