Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

A művészekkel megindított szóbeli tárgyalások folyamán ezen műtermes házak elhelyezésére a Százados-utca mentén, a jelenleg épülő földszintes kislakásoktól a Kerepesi-út felé vonuló teleksáv mutatkozott legalkalmasabbnak. A házak típusául a földszintes kislakásos házakhoz hasonló tornácos megoldást választottuk és a normális műtermes lakástípust 1 műteremből, 3 lakószobából, konyha, cselédszoba, mellékhelyiségekből álló beosztással állapítottuk meg. A jelentkezett művészek száma összesen 32. A rendelkezésre álló területen 16 házban 32 ilyen típusú műtermes lakást terveztünk olyanformán, hogy minden egyes lakás külön-külön a létesített utcákról közvetlen megközelíthető és minden egyes lakás a másiktól, teljesen el van zárva. A műtermek fekvése kivétel nélkül a legkedvezőbb égtáj felé, északnak fordul, míg a lakószobák déli fekvésűek. A tájékozásul beszerzett ajánlatok azt mutatják, hogy 1—1 ilyen lakást 15.000 koronából meg lehet építeni és az alaprajzi típus olyan, hogy minden egyes lakás bármikor 4 drb egyenként egy szoba, konyhás kislakásra felosztható további 1000 korona költséggel. Az esetre tehát, ha bármely műtermes lakás fölöslegessé válnék vagy azt a főváros bármely okból mint műtermes lakást meg akarná szüntetni, úgy az annak helyébe készített 4 kislakás egyenként 4—4000 koronába kerülne, ami a jelenleg 3—3000 koronába kerülő ugyanilyen kislakásokkal szemben 25 % többletet jelent. Vagyis az átalakítás útján nyert földszintes kislakások az eredetileg is azoknak épített ez évi kislakásaink 230 koronás bérével szemben 290 koronába kerülnének, ami a jelenlegi lakásárak mellett még mindig nem magas lakásbér tekintettel főleg arra, hogy ezen átalakított kislakások valamivel jobb kiállításúak is a többieknél. A műtermes lakások számítási részletei a következők: A 32 lakásra szükséges terület 7200 öl; 1 lakásra tehát 225 ölnyi terület esik. Minthogy ezen telektömb leltári értéke ölenkint 25 korona, egy lakás telkének törvényben megkövetelt 4%-al való kamatoztatása 230 koronát tesz ki. Minden egyes lakás építése, mint már jeleztük, 15.000 koronába kerül. Ezen összegnek törlesztése és kamata a főváros jelenlegi kölcsön alapján 5.3 %-al számítva 795 koronát tesz, míg ugyanezen összegnek 6 %-a, amennyit a székesfőváros a törvény alapján szedhet, 900 koronát tesz ki. A főváros tehát 1—1 műtermes lakásért szedheti a beépített tőke 6%-át, illetve 900 koronát, hozzáadva a telek leltári értékének 4 %-át, azaz 230 koronát, az összes szedhető bér tehát 1130 korona. Ezzel szemben a fővárosnak évi kiadásai volnának: a 15.000 korona befektetett tőke 5.3 %-a 795.— korona, hozzá a 4%-os telekjövedelmeztetés 230 korona, összesen 1025 korona. Ez esetben tehát a szedhető bér és valóságos kiadás között előálló 105 korona mint föntartási költség szerepelhetne. Természetesen a telep építésével kapcsolatos közköltségek: mint az utak megépítése, azokban csatornák, gáz- és vízvezetékek elhelyezése nem szerepel a költségelőirányzatban, minthogy a jövő esztendőre a teleppel szemben megépülő Századosés Szörényi-utcai elemi fiú- és leányiskola és óvoda ezen közművek végrehajtását amúgyis megkívánja. A közműveket különben sem vettük más építkezésekben sem