Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

zavart rendet és békét helyreállítani, az ezek ellen vétőket kipuhatolni és megfenyítés végett az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak feljelenteni, illetőleg átadni, s általában a figyelő, megelőző és felfedező rendőrség feladatait a jelen törvény keretén belől teljesíteni. 3. §. A figyelő, megelőző, felfedező s általában a közigazgatási rendőrség teendőiben, a fővárosi rendőrség, a törvény keretén belől, saját hatás- és jogkörében jár el. Midőn más hatóságok által az említett teendőkre nézve megkerestetik, annak megfelelni tartozik; eljárását azonban ez esetben is saját hatás- és jogköre szabályozza. Működésében a fővárosi rendőrség szolgálatra kész pártatlan erélylyel és emberszerető kímélettel köteles eljárni. 4. §. A fővárosi rendőrség közvetlenül a belügyminister alatt áll. A fővárosi törvényhatóságot azonban minden törvényes intézkedéseiben támogatni, a fővárosi szabályrendeleteknek s a városi hatóság jogerőre emelkedett határozatainak és intézkedéseinek megszegését lehetőleg meggátolni, az áthágást elkövetőket kinyomozni és feljelenteni, általában a szükségesnek mutatkozandó végrehajtásnál a rendőri segédkezést nyújtani, illetőleg a karhatalmat szolgáltatni köteles. A fővárosi bizottság vagy hatóság és a fővárosi rendőrség között a kölcsönös hatáskörre nézve előállható nézetkülönbség esetében a belügyminister dönt, ki az illetékességi összeütközések alkalmának lehető megelőzése czéljából, a kétségnek tért engedő kérdésekben a kölcsönös hatáskört — mindkét fél meghallgatásával — rendeletileg is megállapíthatja. 5. §. A fővárosi rendőri működés jogalapját képezik: a) a törvény; b) az egyes ministeriumok által kiadott rendeletek; c) a fővárosi törvényhatóságnak a belügyminister által jóváhagyott s általa a rendőrségnek kiadott szabályrendeletei. 7. §. Különösen feladatai közé tartozik a fővárosi rendőrségnek: a) a. szabad közlekedésnek biztosítása utczákon, utakon, tereken, a Dunán, — s bármely okból eredett közlekedési akadálynak rögtöni elhárítása; b) intézkedni a személy- és helyi áruszállításnak minden néven nevezendő közegeit és eszközeit illetőleg mindazok iránt, mik közlekedés közben a rend, személyes vagyonbiztonság, kényelem, s általában a nagy közönség jogos igényeinek biztosítására avagy zsarolások és bántalmazások elleni gyors és sikeres megóvására megkívántatnak; c) a főváros területén a nyilvános színi előadásokra vonatkozó engedélyek adása — a magyar nemzeti színház kivételével — a tisztán rendőri felügyelet gyakorlása pedig a nemzeti színházat illetőleg is — a fővárosi rendőrség hatáskörébe tartozik; d) rendelkezőleg intézkedni a közerkölcsiség és szemérem érdekeinek megóvása iránt. A főváros törvényhatóságának ez irányban eddig fennállott azon joga, hogy a kéjnőtelepekre vonatkozó engedélyek a rendőrség által csak vele egyetértőleg adathatnak, nézetkülönbség esetében pedig a belügyminister dönt, továbbra is fenntartatik;