Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
képviselők a népszám, — valamint területi, és közgazdászali tekintetek alapjára fektetett aránylagos felosztással rendeltetnek választatni. Az akkori arányok szem előtt tartásával Buda részére 2, — Pest város részére pedig 5 országos képviselő választása állapíttatott meg, — s ezen szám a mai napig fenntartatott. — Hogy az idézett törvény szavai szerint zsinór mérték gyanánt megállapított ezen arányok, — a képviselők választását illetőleg fővárosunkban, csupán a népszám tekintetében is 26 év óta mennyire változtak, — legyen szabad a közelebb végrehajtott népszámlálás eredményére utalnunk, mely szerint Buda 53,998, — Pest 200,476 — és ÓBuda 16,002, tehát együttvéve: Buda Pest fővárosa 270,476 honpolgárt számlál kebelében. — Már maga a főváros honpolgárainak ily nagy számmal történt szaporodása felötlőleg tünteti elő azt, hogy lakossága, a törvény világos intentiójához és szó szerinti kifejezéséhez képest országgyűlésünkön aránylagos számú képviselők által ez idő szerint távolról sincsen képviselve, — holott a fentebbi tekinteten kívül, — aránylagos képviseltetésének a mélyen tisztelt törvényhozás általi kimondását — a fővárosban összpontosuló értelmiség túlsúlya, — valamint az ipar, és kereskedelem érdeke is hangosan követeli. — Fokozta ezt az 1872. évi XXXVI. t. cz. l ö §-ban foglalt azon nagy fontosságú rendelkezés, hogy Buda Pest és ÓBuda valamint a Margitsziget, — ez utóbbiak Pest megyéből kikebeleztetvén, — Buda Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesíttettek, mely egyesítés az idézett törvény végrehajtásával tényleg érvényesíttetvén, midőn ekként ÓBudának és a Margit szigetnek a fővárosi municípium kebelébe lett felvételével utóbbinak népessége 16,002 honos polgárral szaporodott, ezzel egyszersmind teljes jogosultsággal lépett előtérbe azon törvényen alapuló feltevés is, hogy az 1848. évi V. t: cz. 5 a .nak rendelkezéséhez képest úgy a népség, valamint területi és közgazdászati tekinteteknél fogva, — a Pest megyéből kikebclezett s a főváros kebelébe olvadott volt ÓBuda és a Margitsziget polgárai a fővárosi országos képviselők választóihoz fognak tartozni. Azon speciális állásnál fogva tehát, melybe fővárosunk a törvényekben gyökerező említett körülmények által helyeztetett, — meglepetést okozott reánk a legközelebb alkotott 1874. évi XXXIII. t. cz. 113. §nak azon rendelkezése, hogy az eddigi országgyűlési választókerületek beosztása és a választási székhelyek iránt jelenleg fennálló határozatai a törvény további intézkedéséig érvényben maradnak, következőleg a főváros kiegészítő részét képező volt ÓBuda mezőváros polgársága, az országgyűlési képviselők választására nézve területi és közgazdászati tekintetek mellőzésével továbbra is a Pest megyei Szent Endrei választó kerülethez fog tartozni. 1 Ily körülmények közt nem hallgathatjuk el azon aggodalmunkat, melyet az utóbb érintett törvény intézkedése, — az 1872. évi XXXVI. t. cz. 1 ó §-ban foglalt azon 1. Az 1875:11. t.c. 1. §-a szerint: „A Pest megyei szentendrei választókerülethez tartozó Óbuda és Margitsziget ezen kerülettől elszakíttatván, az 1872:XXXV1. t.c. által alakított Budapest főváros választókerületeibe oly módon osztatnak be, hogy Óbuda a budai második választó kerülethez, a Margitsziget pedig a pesti Lipótvárosi választókerülethez csatoltatik." Ezzel a rendelkezéssel vált teljessé az egyesítés, valamint a Pest vármegyétől való politikai elválasztás is.
