Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Az 1905-ös orosz polgári demokratikus forradalom, az osztrák munkásságnak az 1907-es májusi parlamenti választásokon elért sikere, mély visszhangot keltett a budapesti munkásságban. Gyűléseken, felvonulásokon fejezték ki szolidaritásukat az orosz munkások harcával, (106) és 1907. október 10-én, a pártvezetőség felhívására mintegy 100 ezer fővárosi munkás tiltakozott általános sztrájkkal, tüntető felvonulással a politikai jogfosztottság ellen, követelve az általános választójog törvénybe iktatását. (108) A választójogi küzdelem a „Vörös Csütörtök"' után is folytatódott (110) és összekapcsolódott a fővárosi munkásság — egyre gyakrabban eredménnyel végződő — gazdasági harcával, (109, 111) a lakáshiány és a lakbéruzsora elleni küzdelmével. (112, 113, 114) A 10-es évek gyűléseit egyre gyakrabban követték a rendőrség beavatkozásával végződő tüntetések. A világháborút megelőző években a magyarországi és a budapesti szervezett munkásság legnagyobb és legjelentősebb megmozdulása az 1912. május 23-i, „vérvörös csütörtök" néven ismert, fegyveres harcig éleződő tömegsztrájk és tüntetés volt. Lefolyásáról a szemtanú és résztvevő Buchinger Manó emlékirataiból vett részlettel emlékezünk meg. (116) 93. Rendőri jelentés az általános és községi választójogot követelő 1874. december 25-i munkásgyűlés lefolyásáról Nagyméltóságú Minister Úr! Bayer Antal, Sipika Izidor és Pfustler Jakab nevű munkások által f. hó 25-ére bejelentett tömeges munkásgyűlés nevezett napon az Újvilág helyiségében mintegy 900—1000 résztvevő jelenlétében megtartatott. Napirendre volt tűzve. 1. Mik a munkásnépnek jogai s mik a kötelességei az államban. 2. A munkásnép mai rossz helyzetének okai és ezek megjavításának alapfeltételei. Ihrlinger Antal

1 elnöknek Kaczander Gyula pedig jegyzőnek választattak meg. Szónokoltak Bayer Antal, Lukácsi Sándor, Felsberger,

2 Sipika, Bachner, Fernkorn, és Korn. Bayer Antal beszédében ecseteié a munkásnép nyomorúságát s az állam jogtalanságait melyet a munkásnéppel szemben állítólag elkövet, hogy t. i. a kormány a munkás néptől is csak úgy mint a tőkepénzes, nagy birtokos s minden más polgártól követeli a katonát és az adót. A tőkepénzes és a nagybirtokos osztály, mely a munkás nép vérét szívja, ama kötelezettségekért jogokat is élvez, csak a munkás nem, ez csak a terhek viselésére köteleztetett és jogosíttatott. Bayer Antal előadja, hogy ő egy munkás küldöttséggel Belügyminister Úr O Excellenciájánál kihallgatáson volt azon kérelemmel, hogy az új választási törvény alkotásánál a munkások is tekintetbe vétetné1. Ihrlinger Antal (1843—1890): nyomdász, az Általános Munkásegylet egyik alapítója. 1890-ig vezető szerepet játszik a munkásmozgalomban, a mérsékelt irány képviselője a munkáspártban. 2. helyesen: Felsberg.