Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

E hat detail-csarnokon kívül kívánatosnak tartottuk és ajánlottuk a fővárosnak, a belváros és a vár számára is egy-egy csarnokot építeni. A mi ugyanis a belvárost illeti, lakosainak nagy száma és az a körülmény, hogy jelentékeny része túlságos távolságra esik úgy a központi csarnoktól, mint a holdutczába ajánlott csarnoktól, szükségessé teszi, hogy a hatóság a belváros élelmezéséről külön detail-csarnok létesítésével gondoskodjék. A vár pedig fekvésénél és a közlekedésnek ezzel járó nagy nehézségénél fogva szükségli, hogy egy, a lakosság számarányának megfelelő detail-csarnokot nyerjen, annyival inkább, mert nézetünk szerint nem volna méltányos a várat élelmezési tekintetben más városrészre utalni, vagy továbbra is a nyílt piaczra és az ezzel összekötött sokféle hátrányokra kárhoztatni. Végre megjegyezzük, hogy azokban a városrészekben, melyek élelmezéséről vásárcsarnokok építésével lesz gondoskodva, a nyílt piaczok természetesen meg fognak szűnni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1889., 1890 és 1891. évi működéséről. Bp. 1892. 87. Törvényhatósági bizottsági tagok indítványa Baross Gábor

1 díszpolgárrá választása ügyében és Baross Gábor díszpolgári oklevele 1891. február 7., 18., 19. a) Baross Gábor kereskedelemügyi m. kir. minister úr közlekedésügyi alkotásaival az egész ország, de mindenek fölött Budapest főváros forgalmi életét nagyban hatványozta. A vasutak államosításának következetes folytatásával, valamint az állami vasutak kiegészítésével közlekedési hálózatunk gazdasági hatását tetemesen fokozta, a mi a főváros vasúti forgalmának örvendetes nagy emelkedésében is nyilvánul. A kedvezőtlen vámviszonyok lehető ellensúlyozása végett, a nyugatfelé megnehezült kivitelnek a fiumei kikötő fejlesztése, a hajójáratok szaporítása s a főképen Budapestről adott szállítási kedvezmények segítségével az Adrián át nyitott bővebben utat. A Balkán-államok vasútjaival létesített egyezmények által a keleti forgalmat, melynek jórészt Budapest a csomópontja, lényegesen előmozdítja. 1. Baross Gábor (1848—1892): gazdaságpolitikus, miniszter, a magyar közlekedésügy reformálója. Nevéhez fűződik a vasútvonalak egy részének államosítása, a vasúti, ún. zónadíjszabás megalkotása, a fiumei kikötő kiépítése, a dunai hajózás fejlesztése, a Vaskapu szabályozása stb.