Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

szállítói üzletek, vasúti és gőzhajózási igazgatóságok, alkalmas raktárak stb. mindez alig található a magyar vidék városaiban; Budapestnek geográfiai fekvése pedig oly előny, melyet tőle elvonni épenséggel nem lehet. Ha pedig Budapestnek mindezen előnyei az ország termékei érdekében felhasználtatnak, azaz ha Budapest Magyarország központi termékpiacává tétetik: ez távol sem tekinthető particularis, fővárosi, hanem kiváló mérvben országos, általános érdeknek. Alulírottak ezen indoktól vezéreltettek, midőn f. hó 13-án tartott értekezletükön elhatározák, hogy a Tekintetes Közgyűlés figyelmét föl fogják hívni ezen ügyre, melynél fontosabbat és életbevágóbbat a jelen pillanatban alig ismernek, és melyről annál inkább vélték remélhetni, hogy a Tekintetes Közgyűlés részéről kellő méltánylással fog fogadtatni, mivel a főváros hatósága már több ízben szentelé különös figyelmét a kereskedelem emelésének. Sárkány pestvárosi képviselő már 1868-ik évben hívta fel a főváros közönségének figyelmét azon intézkedések tanulmányozására, melyek a kereskedelem emelésére szükségeseknek mutatkoznának; 1869-ik évi Márc. 3-dikán a közgyűlés egy 16 tagú bizottságot küldött ki, mely a közraktárak felállítása körül eredménynyel működött és tervezetét a nagym. magy. közlekedési minisztériumnak be is mutatá. Ugyanez ügyben Pestváros 1872-dik évben a magyar kormányhoz, valamint az országgyűléshez kérelmekkel járult; 1873-dik évi Ápril hó 23-án pedig küldöttségileg kereste meg a közlekedési minisztériumot a közraktárak létesítése érdekében. Mindezen intézkedések azonban eredményre nem vezettek, és kereskedésünknek azóta folyton hanyatló állapota parancsolólag követeli, hogy a főváros, ezen életkérdésében valahára véglegesen intézkedjék. Minthogy pedig a Tekintetes Közgyűlés ez idő szerint alig kívánhatna bele bocsátkozni sem azon helybeli és általánosabb okok tárgyalásába, melyek városunk kereskedelmének hanyatlását előidézték, sem azon intézkedések érdemleges bírálatába és azok egymásutánjának megállapításába, melyek e szomorító tényálláson javíthatnának: alulírottak a következő indítványt terjesztik a Tek. Közgyűlés elé: 1. Küldessék ki a Tek. Közgyűlés kebeléből egy a polgármester elnöklete alatt 24 tagból álló bizottság

1 azon feladattal, hogy a fővárosi kereskedelem hanyatlásának okairól, valamint azon intézkedésekről, melyek a főváros kereskedelmének emelését eredményeznék, lehető legrövidebb idő alatt kimerítő jelentést készítsen; odautasíttatván egyúttal ezen bizottság, tegye magát érintkezésbe az érdekelt körök képviselőivel, valamint szakférfiakkal is, a célból, hogy a közgyűlés elé terjesztendő jelentés, a mennyire lehet, határozott, a részletekig kidolgozott és közvetlen kivitelre megérett javaslatokat tartalmazzon. 2. A Tek. Közgyűlés értesítse a földművelés-ipar és kereskedelemügyi, valamint a közlekedési m. kir. minisztériumot ezen lépésről, és midőn ezen nagyfontosságú ügyet, melyet az enquéte-bizottság befejeztével különben is a magas kormány elé terjesztend, ennek jóakaratába és kegyes pártolásába ajánlja, hozzákapcsolja egy1. A bizottságot a közgyűlés kiküldte, amely egy hónap leforgása alatt konkrét javaslatokat dolgozott ki és terjesztett a június 14-i közgyűlés elé. A bizottság a fővárosi kereskedelem hanyatlásának egyik okát a magyar vasutak tarifapolitikájában találta, amelynek elhárítására a közgyűlés felirattal fordult a kormányhoz. Ld.: a 80. számú dokumentumot.