Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)
Előszó
10. a Nádorszigetre vezetendő kiállítási híd közelében, attól északra, 11. a Nádorszigetre vezető kőhíd déli oldalán egy megállóhely, 12. a fővonalnak az ártézi-fürdő közelében tervezett végpontjánál. Mindezen lejáró, illetve megállóhelyek hol és mikénti végleges elhelyezése az előterjesztendő részletes kiviteli tervek elbírálása és jóváhagyása alkalmából a fővárosi hatóságok által lesz véglegesen megállapítandó, kiköttetvén egyrészt, hogy az operaház és a magyar királyi államvasutak nyugdíjintézetének épülete előtt létesítendő lejáróhelyek — csarnok mellőzésével — a részlettervek helybenhagyása alkalmával a fővárosi hatóságok által megállapítandó módon elkészítendők lesznek, s hogy másrészt a 9. alatt megállapított lejáróhelyek az Andrássy-szobor számára tervezett körtér keretén kívül lesznek elhelyezendők. Végül a fővárosi hatóságok részére határozottan fenntartatott a jog, az engedélyt kérő vállalatokkal szemben pedig megállapíttatott a feltétlen kötelezettség arra nézve, hogy a fenti 4. alatt az operaház, illetve a magyar királyi államvasutak nyugdíjintézetének épülete előtt létesítendő nyílt megállóhelyeken a téli időszakra fedett csarnokok alkalmazását követelhessék, s illetve előállítását az engedélyt kérő vállalatok végrehajtani tartozzanak. Szépészeti tekintetekből kiváló súly levén arra fektetendő, hogy a lejáróhelyeken előállítandó csarnokok díszesek legyenek, az engedélyt kérő vállalatok hozzájárulásával megállapíttatott, hogy ezen csarnokok előállítására nézve az engedélyt kérő vállalatok által nyilvános pályázat hirdetendő s a kivitelre azon tervezet alkalmazandó, a mely a fővárosi közmunkák tanácsa és a székes főváros szakértő kiküldöttjeiből, valamint a mérnök- és építész-egylet képviselőiből alakítandó bíráló bizottság által legmegfelelőbbnek fog találtatni. A kereskedelemügyi minister úr által ezek alapján kiadott engedélyokiratból a fentiek kiegészítésére közöljük, hogy 1. e földalatti villamos vasút, 10 mint közúti vasút van engedélyezve; 2. a pálya építését a vállalat 1896. évi ápril l-ig befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. Kiköttetett azonban, hogy az Andrássy-út elejétől azOctogontérig terjedő szakaszon 1895. évi november hó l-ig, az Octogon-tértől a Városligetig pedig 1895. deczember 31-ig az összes földfeletti munkák — az utczaburkolást is ideértve — felfeltétlenül befejezendők; 3. a vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 3,600.000 frtban állapíttatott meg, melyből a vállalat forgalmi eszközök beszerzésére 210.000 frtot tartozik fordítani; 4. az engedélyidő tartama a pálya forgalomba helyezése napjától számított 90 évben van megállapítva és a székes főváros javára biztosítva az a jog, hogy a vasutat 1940. évi január 1-től kezdve beválthassa. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1892., 1893. és 1894. évi működéséről. Bp. 1895. 10. A kontinens első földalatti vasútját — hivatalos neve: Ferenc József Földalatti Villamos Vasút volt — 1896-ban, a kiállítás évében adták át a forgalomnak. 10 145
