Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

Józsefvárosi polgárok kérvénye a tanácshoz az utak járható állapotba helyezése ügyében 1877. március 1. Méltóságos fó'polgármester Úr! Mély tisztelettel alulírottak, kik arra vagyunk kárhoztatva, hogy a józsefvárosi Conti

1 és víg utczákat

2 középen Összekötő névtelen utczában házakkal bírjunk, egy alázatos kérelemmel járulunk Méltóságodhoz, azon bizalomteljes reményben, hogy Méltóságod ismert igazság szereteténél és hathatós befolyásánál fogva adózó polgári jogos kívánalmunknak érvényt szerezni kegyes leend. A nevezett névtelen utcza ugyanis, melybe kapu bejárataink kitorkollanak, sem kikövezve, sem csatornázva, de még járdával ellátva sincsen, minélfogva és mert ezen utcza különben is mély fekvésű, a sár ott különösen jelenleg oly annyira feneketlen, hogy abban a közlekedés a szó teljes értelmében lehetetlen. Egy csöppet sem túlozunk, midőn alítjuk, hogy házainkban a nagy világtól teljesen el vagyunk szigetelve; hozzánk úgy szólván csak is a madár, meg legfeljebb az adó végrehajtó jár el, egyik szomszéd a másikat hetekig meg nem látja, és nagy dolognak kell annak már lennie, mely miatt magunkat ezen sártengeren keresztül útra kellni elhatározzuk. A fővárosi törvény 19 szakasza szerint „a főváros önkormányzati és közigazgatási költségei a közvagyon egyenlő elvek szerint értékesítendő jövedelmeiből és az államadó után szedendő községi pótlékokból födöztetnek". — Isten látja lelkünket és tudja, hogy mi mindkettőhöz „egyenlő elvek" szerint sőt szegény tehetségünkön túl is, becsülettel hozzájárulunk; de az, a mi a közjövedelmekből, s nevezetesen azok kövezésre, csatornázásra, járda fektetésre, utczák tisztán tartására szánt quotájából a mi utczánk számára jut, ez már legtávolabbról sem felel meg az egyenlőség elvének. Mi nem kívánunk sem drága gránit koczka kövezetet, avagy quadratkövű járdát, sem költséges csatornát, de még, ha úgy kell lennie, még kimustrált kövezetet sem; — annyi figyelmet és igazságszeretetet azonban még kéretlenül is elvárhatunk a tekintetes fővárosi hatóságtól, hogy ezen utczát törmelék kővel feltöltve és vízfolyókákkal ellátva legalább oly karba helyezze, hogy a közlekedés elmerülés veszélye nélkül lehetséges legyen, és házaink az utczáról beszivárgó nedvesség miatt a tökéletes romlás ellen megvédve legyenek. Ismételve tiszteletteljesen kérjük tehát Méltóságodat, miszerint ezen, egy fővárosban tűrhetetlen s reánk adózó polgárokra nézve felette sérelmes állapot megszüntetését elrendelni kegyeskedjék.

3 1. Ma: VIII., Tolnai Lajos utca. 2. Ma: VIII., Pogány József utca. 3. A főpolgármesteri hivatal a kérvényt intézkedés végett áttette Gerlóczy Károly alpolgármesterhez, a középítési bizottmány elnökéhez, aki március 27-én jelentette, hogy Heuffel Adolf mérnökkel megtekintette a helyszínt. „.. .arról szereztem magamnak meggyőződést — írja •—, hogy folyamodóknak állításai minden tekintetben túlzottak. Az igaz, hogy az utca sem csatornáz-