Források Budapest múltjából II. 1873-1919 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 2. (Budapest, 1971)

Előszó

már meglevő épülethez előbb beépítve nem volt területen oly toldás vagy pótépítés, vagy előbb nem létezett emelet adatik, mely által eddig nem létezett új adótárgy keletkezik, ezen új adótárgyra nézve: a) huszonöt évig mentesek az állami adótól, ha a főváros dunabalparti részében a belső körúton és ezen körút s a Tükörivédgát

1 között fekvő területen, vagy a Duna jobbparti részén a „Császár fürdőtóT', a „Sáros-fürdőig",

2 a felső

3 és alsó foutcza és Széchenyi-utcza

4 mindkét oldalán a Dunaparton és Alsó-Dunasoron legalább két emeletre építtetnek; b) húsz évig mentesek az államadótól, ha a főváros dunabalparti részén a belső s külső nagykörút között fekvő területen, vagy a dunajobbparti részen a margitszigeti hídnál kezdődő és a déli vaspálya indóházáig vezető körúton, az iskola-, Gellérthegy-, sáncz- és Felső-Gellérthegy-utczákon s az említett körúton és utczákon belül eső területen legalább egy emeletre építtetnek. 3. §. Ha földig lerontott épület helyén az ó falak vagy falrészek felhasználása nélkül teljesen új épület állíttatik fel, ez, ha a 2. §. a) pontja alatt körülírt területen építtetik, húsz, — ha a 2. §. b) pontja alatt körülírt területen építtetik, tizenöt évi adómentességben részesíttetik. 4. §. A fővárosnak a följebb körülírt területeken kívül eső részeiben emelendő új épületek és toldalék-építések adómentességére nézve az 1868-ik évi XXII. t. cz. rendeletei tovább is érvényben maradnak; azon házak mindazonáltal, melyek a főváros körül jelenleg fennálló vámvonalakon belül annak bármely részében oly berendezéssel építtetnek, hogy a főváros szegényebb, főkép kézimunka és napi kereset után élő osztályai számára csupán egy vagy legfeljebb két szobából és konyhából álló lakásokat foglaljanak magukban, a fennebbiekben részükre biztosított állami adómentességen felül tíz éven át a községi adó felerészének fizetésétől is mentesítve lesznek. 5. §. A főváros dunabalparti részét a Feldunától az Aldunáig körben keresztülszelő nagy körúton és annak három-bárány-utczai

5 kiágazásán, úgyszintén a sugárút

0 létesíthetése végett a fővárosi közmunkák tanácsa által az 1870-ik évi LX. t. cz. alapján kisajátított területen keletkező épületek adómentességére nézve az 1871. évi XLII. t. cz. rendeletei továbbá is érvényben maradnak, kijelentvén egyszersmind, hogy az 1871. évi XLII. t. cz. 8. és 9. §§-aiban meghatározott adómentesség azon villákra és nyaralókra is, melyek a sugárútnak a körtér és Városliget közötti legkülsőbb részén a közmunkatanács által jóváhagyott terv szerint építtetnek, oly értelemben kiterjed, hogy ezekre nézve azon körülmény, hogy az 1871-iki XLII. t. cz. 8. §ban az adómentesség feltételéül kijelölt magasságig nem emeltetnek fel, az adózási kedvezmény elnyerésében akadályt nem képez. Magyar Törvénytár. 1875—1876. évi törvénycikkek. Bp. 1896. 10—ÍJ. 1. 1. Ma: V., XIII., Szent István körút 2. Ma: Gellért gyógyfürdő 3. Ma: III., Lajos utca 4. Ma: I., Lánchíd utca 5. Ma: VI., Rudas László utca 6. Ma: VI., XIV., Népköztársaság útja