Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
Ha ez a kereskedelmi bíráskodás megalakul, azt az újságokban nyilvánosan közölni kell, és minden ebben tapasztalt embert fel kell szólítani, hogy ehhez észrevételeit vagy kifogásait tegye meg. Másodszor: Magyarország kapjon főutakat, mégpedig Fiuméből Károlyvároson, Varazsdon, Kanizsán, Pesten, Kassán keresztül Duklára, továbbá Pozsonyból Győrön, Pesten, Temesváron keresztül Brassóba, mert a jól megépített utak révén az egész fuvarozási kereskedelmet Magyarországra lehet irányítani, és ezáltal az ország összesen több millió forintot nyerne. Gondolni kell itt a folyókra is, és különösen azokon a folyókon át, ahol ez célirányos, készítsenek boltozott kőhidakat. Azokon a helyeken pedig, ahol kompvámot kell fizetni, ezt súly szerint vessék ki, mert egy A—6 lovas parasztszekér 14 mázsát visz, egy 4 lovas fuvaros kocsi viszont 30—40 mázsát, és az igavonók száma szerint mégis egyforma fizetséget vetnek ki rájuk. Harmadszor: Magyarországnak szabad legyen a behozatalra engedélyezett külföldi árukat kijelölt kereskedelmi utakon egyenesen fő árulerakó helyekre hozni, azokat ott megvámolni és azokat az osztrák vámtarifa szerint kezelni. Negyedszer: Általában Magyarországot kezeljék Ausztriával és Galíciával szemben úgy, mint ahogy Ausztriát és Galíciát kezelik Magyarországgal szemben. Ötödször: Ha a magyar kereskedők a már megvámolt árukat Havasalföldre vagy külföldre küldik, térítsék nekik vissza a már megfizetett fogyasztási vámot. Hatodszor: Az olyan magyar kereskedő, aki nagyban is kereskedik, élvezzen személyére nemesi előjogokat. Hetedszer: Abból a célból, hogy a kereskedelmet az országban fenntartsák, minden város és mezőváros fogadjon szabadon polgárai sorába vallási és nemzeti megkülönböztetés nélkül mindenkit, aki egy városban 4000 [forinto]t, mezővárosban 500 [forintojt felmutat, és legalább írni, olvasni és számolni tud. Nyolcadszor: Ha az országban új gyárakat létesítenek, ezeket kedvezményekben kell részesíteni. Kilencedszer: Legyen a kereskedelemben megengedve, hogy váltólevél ellenében tőkék után 8 százalék kamatot fizethessenek. Tizedszer: A zsidókat meg kell szervezni. Tizenegyedszer: A betáblázás 2 legyen egy kalmárnál vagy kereskedőnél érvénytelen, és dolgozzanak ki csőd esetére is meghatározott elveket az adósságok rangsorolására, hogy a rangsorolási per elkerülhető legyen. Tizenkettedszer: Ha a fuvaros a felrakott árukban kárt okoz, úgy köteles legyen azt megtéríteni, de anélkül, hogy a földesúrnak joga lenne a végrehajtással szembeszegülni, vagy azt jogi útra terelni. Tizenharmadszor: Általában a kereskedelemnek adjanak meg a vámhivatalok részéről minden lehetséges könnyítést. 2. Betáblázás a pénzköveteléseknek ingatlanokkal (esetleg ingókkal) való biztosítása. A betáblázást külön betáblázási jegyzőkönyvekbe jegyezték be. Csőd esetén a betáblázott követelések elsőbbséget élveztek. Az adósságok rangsorolása a követelések megfizetésének sorrendjét jelenti.
