Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

H. Ch. Andersen dán meseköltő és író leírása a fővárosról 1842 Micsoda kilátás! De hogyan is lehetne ezt szavakkal lefesteni? Hogy volna érzékelhető a napfény, amely beragyogta a szemünk elé táruló látványt. A pesti épületsor: a part mentén, mintha palota állna palota mellett, milyen élet és mozgalmasság! Magyar gavallérok, kereskedők, görögök és zsidók, katonák és parasztok csak úgy tolonganak. Éppen Szent Medárd-napi

1 vásár van. A túlsó parton, a magas, pázsitzöld hegy lábánál kisebb, tarka házak sorakoznak, egy-két házsor már a hegy lejtőjén húzódik fölfelé. Ez Buda, Magyarország fővárosa: a vár, a magyar Akropolisz, fehér falaival a zöldellő kertek fölé emelkedik. Hajóhíd köti össze a két várost. Milyen tolongás, milyen lárma! A hid meginog, amint a kocsik végiggördülnek rajta, katonák vonulnak, bajonettek villannak meg a napfényben • A partra lépünk: vendéglőt keresünk. A vendéglő tágas és szép, de szemérmetlenül drága. Vásár idején nincsenek itt megszabott árak. Ide-oda bolyongunk Pesten, és úgy érezzük, mintha Bécset vagy legalábbis Bécsnek egy darabját látnánk. Ugyanolyan üzletházak, kirakatok, ugyanolyan cégtáblák, arcképekkel és allegorikus rajzokkal; az embernek kedve támad, hogy szótlanul elálldogáljon előttük. íme, a kávéházakban arany betűkkel áll a felírás, s alatta ott a kép, amely a „mennyei kávéforrást" ábrázolja. Az asztal körül angyalok ülnek, a legszebbik hordja az italt a forrásból, amelyből sötétbarnán, virágok közül bugyog a kávé. Az egyik utcában egy vasfa áll,

2 éppen úgy, mint Bécsben, a Duna-menti őserdő utolsó emléke. Minden vándorló mesterlegény belevert egy-egy szeget a fába, amíg csak akadt hely, ahová beleverhette, s a fából valóban „vasfa" lett, olyan fa, amelyik csupa vasszögből áll. Ilyen dorongja Herkulesnek sem igen lehetett. Már nyomát sem látni a nagy árvíznek, minden ház újra felépült, sőt újabb és szebb lett minden. Budának színháza is van. Pestnek kettő is

3 (nem is szólva a városligeti nyári színházról). Legnevezetesebb a Nemzeti Színház, amelyben csak magyar színdarabokat játszanak. A színházat koncertteremnek is használják, én meghallgattam itt magyar fordításban Mendelssohn—Bartholdy: Paulus-, vagy amint magyarul mondják, Pál-oratóriumát. A királyi városi színház nagy és szép, de a világitása rossz A Nemzeti Casinóba

4 is bevezettek: ez valóban nagyszabású, kitűnően ellátva könyvekkel és napilapokkal. Az idegent leginkább az ország nyelvén írt, különféle újságok és folyóiratok sokasága érdekli. A legjelentősebb és leghíresebb költőnek Jósikát mondják, különösen Csehek Magyarországon című regényét dicsérik. Kérdezték tőlem, hogy ismerek-e valami magyar munkát dán fordításban, 1. Június 8. 2. A mai V., Váci utca és Türr István utca sarkán. 3. A Nemzeti Színház és a Német Színház. 4. A mai V., Roosevelt tér déli részén állott Lloyd palotában.