Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

mindezen gyárak, mindezen ezernyi munkás osztály, csak akkor és úgy állhat meg, fokozódott kifejlődésnek csak akkor és úgy nézhet elébe, ha érdekei helyben találnak képviseletet. A munkás egész napot veszítend, ha ügyeiben Ferencváros hatóságához tartozik folyamodni, a munkát adó legtöbb esetben nem talál bírót, a ki közötte és a munkás közötti ellentétes ügyet röviden és gyorsan elintézze, évek óta küzd ezen tisztán ipar és kereskedelmi külváros most érintettük bajok ellen és miatt, most nyílt meg az alkalom helyrehozni a mulasztást és megadni az ipar és kereskedelemnek a mit nem nélkülözhet, és a midőn a 34-es bizottság ezúttal is a régi elhanyagolásra terjeszt javaslatot elé, jogos és tartozó kötelességünk Nagyságodhoz fordulni a káros javaslat módosítása iránt. 3- or. A fővárosi közmunka tanács a fővárosi képviselettel egyetemleg fővárosunk gyári helyiségeinek, a kőbányai út és Duna között fekvő területet tűzte ki. A gyári iparnak e területem kifejlődését hatalmasan fogja előmozdítani azon öntuda*, hogy az ipar és kereskedelemnek külön helyhatósági kerülete van, mely mint ilyen jogait közvetlenül önmaga képviseli, szükségletei fedezését önmaga javasolja, s igy a fővárosi képviseletben elhanyagolva nem leend. Ezen szempontból is kiindulva okvetlenül kívánatos a fővárosi 10-ik kerületnek felállítása Kőbányán annyival inkább, mert 4- er. A virágzásnak indult gyári iparral a munkások száma is évről évre szaporodván, ezek maguk után vonják a kisebb kézművesek vendéglős és kereskedők szükségletét is, mely utóbbiak évről évre szaporodnak állandó tartózkodással oly annyira, hogy ez úttal + alatti kimutatás szerint mintegy 12.000 lakó lakja a külvárost. 5- ör. Nem hallgatható el azon körülmény sem, miszerint a fővárosi vasutak hálózata Kőbányán van központosítva, melyből kifolyólag ismét százakra terjedő munkás van e vasutak által alkalmazva, s önálló helyi képviseletet kíván. Ha mindezek ellenében akár a Ferenc akár pedig a Jósef külvárost vesszük tekintetbe, okvetlenül arról győződünk meg, hogy e városrészek egyike sem szükségli a külön kerületet annyira, mint éppen a tisztán ipar és kereskedelemre fektetett Kőbánya, melynek jövedelme legalább is ezen külvárosok egyenkénti jövedelmét felülmúlja. 6- or. Záradékul felemlítendő még, hogy ha Kőbányán az építkezés nem is haladott a népesség növekedésének arányában, ez leginkább abban leli magyarázatát, hogy a városnak kivilágítása nincs, rendőrsége nem elegendő, iskolája az egy elemi, minden tekintetben hiányos iskolát kivéve, nincs, kórházat a városban nem találni, utcái legnagyobbrészt rendetlenek, heti vásárai nem voltak, és a mi legfőbb a városi telkek rendezve, beosztva és felmérve a közmunkák tanácsa által csak most lettek. Mindezen hiányokon csakis a közvetlen helyhatóság fog segíteni, s a főváros a külváros óriási emelkedésében bőven fogja visszakapni mindazon költségeket, melyeket az ipar és kereskedelem előmozdítása érdekében tenni fog. Teljes tisztelettel esedezik Nagyságod előtt Kőbánya külváros közönsége: Hogy a főváros rendezése alkalmával a már törvényileg engedélyezett 10-ik kerületet is felállítani, s azt a fővárosi külkerületi telkek egybehúzásával Kőbánya