Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
Részletek az 1872. XXXVI. Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről szóló törvény-czikkből 1872. december 22. 1. §. Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesittetnek. 2. §. Az ekkép alakított főváros, mint önálló törvényhatóság, az 1870. XLII. törvényczikk értelmében gyakorolni fogja a törvény korlátai közt: a) az önkormányzatot, b) az állami közigazgatás közvetítését, c) foglalkozhat ezenkívül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel, azokat megvitathatja, azokra nézve megállapodásait kifejezheti, a többi törvényhatósággal és a kormánynyal közölheti s kérvény alakjában a képviselőházhoz közvetlenül felterjesztheti. 3. §. Önkormányzati jogánál fogva a főváros saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot, s határozatait és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja s a fedezetről gondoskodik, a kormánynyal közvetlenül érintkezik. 17. §. A főváros területével határos valamely községnek vagy pusztai területnek jövőre a fővárossal netán szükséges egyesítése, esetről-esetre külön törvény intézkedésének tartatik fenn. 20. §. A fővárosi törvényhatóság területén a rendőrséget egységes szervezettel az állam „fővárosi rendőrség" neve alatt saját közegei által kezeli. A törvényhatóságnak helyrendőri ügyekben való szabályalkotási joga érintetlen marad. 22. §. A fővárosi törvényhatóság egyetemét a fővárosi bizottság képviseli, s a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében a bizottság gyakorolja. 23. §. A bizottság 400 tagból áll. Bizottsági taggá választható mindenki, a kinek ezen törvény határozatai szerint választó képessége van. A ki a főváros javadalmait haszonbérli, vagy a fővárossal számadási viszonyban áll, bizottsági tag nem lehet, habár van is választó-képessége. 24. §. Választó azon honpolgár, ki országgyűlési képviselői választási joggal bir, ha irni s olvasni tud, s a fővárosban két év óta állandóan lakik. A ki öt év óta az országban lakik, folytonosan adót fizet, s más államnak nem alattvalója, a választási jogra nézve a törvényhozás tüzetes intézkedéséig honpolgárnak tekintendő. 26. §. A választó képesek a bizottsági tagok egyik felét a kellő számú póttagok-