Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

A fővárosi törvényjavaslat megvitatására kiküldött budai ötös-bizottság kisebbségi véleménye 1871. dec. 14. Kisebbségi vélemény. Habár elvben kivánatos, hogy az ország fővárosa és a magyar kormány szék helye egy erős központot képezzen, mindamellett a tervezett egyesítés ellen kell nyilatkoznunk, — mert minden egyesítésnek nem rögtönözöttnek és kényszerítettnek, hanem magából folyólag szabad akaratból eredőnek kell lennie. Minthogy azonban az előttünk fekvő törvényjavaslatban az egyesítés nem ily alapon szándékoltatik, és az egyesítés az egyesíttetní szándékolt városok meghallgatása nélkül egy tollvonással terveztetik kimondatni, azt el nem fogadhatjuk. A rögtönzött és egyelőre nem időszerű egyesítés ellen szól mindenekelőtt (ha egyáltalában a közvéleményt figyelembe akarjuk venni), a testvérvárosi lakosság ez irányban több izben tett nyilatkozata, — mely nézetünk szerint nem csekély mérvadó. — Nyilvánult pedig Budán az egyesítés elleni közvélemény az alkalommal, a midőn arról volt a szó, hogy Budapesten csak egy királyi törvényszék fog felállíttatni és ezen törvényszéknek székhelye Pest leend. Felhozható ugyan, mi szerint akkor, a midőn országos érdekek eléréséről van szó, helyi viszonyok tekintetbe nem jöhetnek, — de ezen ellenvetés meg nem áll, ha a két testvérváros eredetét tekintjük, ha tekintjük azok fejlődését! Míg Pest szerencsés fekvésénél fogva, mindinkább az ipar és kereskedelem gyúpontja lőn, — addig a regényes, de a kereskedés tekintetéből nem a legelőnyösebb fekvésű Buda — melynek egy része (a vár) évszázadok óta amúgy is félig meddig katonai központnak tekintetett és tekintetik jelenleg is, a mennyiben a sokszor sürgetett várfalak lerombolása nem engedélyeztetett és a várerődités még nagy részben fentartatott, — nagyobb részt szöllő és földművesek lakhelye lőn. Ezen foglalkozások eredménye az, hogy különösen ha a kereskedés tekintetében Buda Pesttel \ ersenyezni kíván, a pesti és budai polgárok érdekei egyenes ellentétbejöttek és jönnek jelenleg is. Az érdekek ezen ellentéte nem elegendő ok ugyan az egyesítés ellenzésére, mindenesetre azonban latba veendő ott és akkor, ha a lakosság tekintélyes része ellenzi az erőszakos egyesítést és ha a törvényhozás ki nem tünteti az egyesítés előnyeit. Az egyesítést elleneznünk kell, mert az legjobb meggyőződésünk szerint holt betű maradand, mig — és ez a főmomentum — könnyű és ingyen közlekedésről gondoskodva nem lesz. Mindaddig míg Budát Pesttel csak egy híd köti össze, mindaddig míg ezen hidon is vámot fizetni kell, — mindaddig mig a kormány részéről a lánczhidtársulattól megváltott privilégium

1 fentartatik és magánosoknak hidat 1. Az 1840. évi XXXIX. tc. a Lánchíd részvénytársaságnak azt a jogot és szabadalmat biztosította, hogy a forgalomnak való átadástól számított 87 éven belül a hídtól 1—1 mérföldnyi