Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

Buda nem magyar város; hátterén a pilisi járásbeli községek is csak igen kevés részben azok. Nem mondom én, hogy Buda városa nem magyar érzelmű, de nyelvére, a nemzetiség ezen fő és mondhatni, egyedüli jellegére nézve csak igen ctekély mértékben ez: pedig az államhoz való ragaszkodás, melynél fogva a hazához és annak institutióihoz

2 viseltetünk, a nemzetiségtől igen különbözik. Pest 1848. előtt is már, de különösen ezen időszak után és 1861. óta e tekintetben örvendetes és nagyszerű haladást mutathat fel, és ha meg volnék győződve, hogy a nemzeti nyelvjelleg tekintetében ezen haladás már annyira megerősödött és oly mély gyökeret vert, miszerint visszalépéstől nem lehet tartani, sőt beolvasztási erővel bir: a nemzetiségi viszonyokat nem vélném aggasztóknak. — De ha meggondolom, hogy az összeolvasztás következtében egy lesz a képviselő-testület, egy a közgyűlés, és hogy ezen testületben és közgyűlésben lesz budai oly képviselő legalább ötven, kik a magyar nyelvet nem birják annyira, hogy akár a jegyzőkönyveket megérthessék, akár a tanácskozásban magyarul szólhassanak, az aggodalmat nem tartom indokolatlannak, kivált azon jelenetek után, melyek a pesti közgyűléseken egynémely alig számot tevő németajkú képviselők részéről a legújabb időkben egész a demonstratióig

3 emelkedtek a német nyelv használhatása mellett; ámbár a törvény iránti tiszteletből az ellen, hogy nem magyarul is szólhassanak, a legkisebb akadály sem létezett, nem tartom ez aggodalmat indokolatlannak azon irányban, hogy talán nem épen az ellenkező következnék-e? és nem Pestnek Budára, hanem ellenkezőleg Budának Pestre lenne túlnyomó befolyása. 3- or. Az eddigi elkülönített törvényhatósági életből kifejlett particularismus.

4 Az egyesitett két városban csak egy közgyűlés, egy tisztújító szék lehet. A közgyűlésen minden ide tartozó ügyek, legyenek azok Budát vagy Pestet érdeklők, különbség nélkül, közösen intéztetni, a tisztviselők pedig a tisztújító székeken szintén közösen fognak választatni. Nagyon kételkedem, hogy ezen közös gyűléseken a jó egyetértés fentartható legyen. A budaiak mindig a majorizáltatástól

5 fognak tartani, a pestiek pedig nem fognák tűrni, hogy minorizáltassanak,

6 és a pártharczok kitörése előbb-utóbb bekövetkezik. Ha pedig az ellenségeskedések hovatovább elharapódzanak, alig lesz egyéb orvoslás található, mint betiltani a közgyűléseket, megszüntetni a tisztujitásokat, és egy egészen eltérő közigazgatást szervezni, mely a központi kormány közvetlen kifolyása legyen. Pest és Buda ekkor közigazgatási kerületté válik, a helyhatósági élet megszűnik, és ez némelyek meggyőződése szerint talán kívánatos is lehet: de azon küzdelmek, melyek ily átalakulást megelőznek, azon megelégedetlenség, mely azt követni fogja, Pest városának fejlődésére kedvező behatást alig fog gyakorolni. 4- er. A két város vagyoni állapotai ismeretesek. Pest város viszonyai e tekintetben kedvezőbbek ugyan, de Pest városának szükségletei is nagyobbak. Annyi intézet hiával van, melyeknek létesítése községi érdek, és igy községi erőre vár — hogy már is 2. Intézményeihez. 3. Tüntetésig. 4. Különállásra való törekvés. 5. Leszavaztatástól. 6. Kisebbségbe szoruljanak.