Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

javaslat azon terve ellen, miszerint a királyi városokra nézve is, mint a megyékben, főispánt akarna behozni

1 s ezt oly dictátori hatalommal s előjogokkal kivánja felruházni, melyek míg egyrészt a kormányzás érdekében nem szükségesek, másrészt a törvényhatóságok jogait, tekintélyét s hatáskörét túlságosan megszorítsák s az önkormányzatot majdnem egészen megsemmisítnék. Nem akarunk annak vizsgálatába bocsátkozni, van-e szükség a megyékben is oly főispáni hatalom felállítására, milyen a törvényjavaslatban terveztetik, de azt határozottan — mert alaposan — véljük állithatni, miszerint a királyi városokban sem ily telyhatalmú, sem átalában főispánra, semmi szükség sincs; sőt ezen új intézmény nemcsak felesleges, sőt egyenesen káros lenne, mert a nagyobbára ugyanazon elemekből álló városokban, a rend, összehangzás és törvényesség érzete úgyis élénk lévén, itt a kormányhatalom ily összpontosítása, sőt majdnem végletig menő kiterjesztése, általános ellenszenvet szülne. Minden eréllyel óhajtjuk tehát, hogy a városokra nézve főispán ne legyen; hanem legfeljebb is oly polgármester állíttassék azok élére, ki míg egyfelől a választók öszvegétől választatik meg, másfelől a kormányi, illetőleg királyi megerősitést szükségétje hivatalba léphetése végett, ki tehát épen ezen kettős viszonynál fogva, mindkét irányban elég biztosítékot nyújt, annál is inkább, mert magában a ministeri törvényjavaslatban is indítványozott oly üdves felelőség folytán, mind a város, mind a kormány által egyiránt feleletre vonható. Épen ily lényeges elvi kérdésnek tartjuk és teljes határozottsággal ellenzendőnek véljük a miniszteri törvényjavaslat azon tervezetét is, miszerint a kir. városokban is mikép a megyékben a képviselőtestület felerésze a legtöbb egyenes államadót fizető honpolgárokból állíttassék össze, mert ez felötlő nyugtalanító megszorítása lenne az 1848-iki törvényekben kiterjesztett választói jognak s képességnek és az ezeken alapuló népképviseletnek; mert ez gyűlölséget támasztana a nagyobb és kisebb vagyonú, eddig egymás mellett békésen élt polgárok között s mert ez egyenesen ingerül szolgálna a mindenütt többséget képező csekély vagyonú választóknak, hogy a választás által betöltendő másik felerészből, megtorlásképen, egészen kizárják mind az értelmiség mind a vagyon birlalóit és ekkép ezen intézkedés, ha bár épen az ellenkezőre látszik czélzani, egyenesen a legveszélyesebb bajnak, az ochlokratiának (a póruralomnak) nyitna tárt kaput. E veszély ellenében mi abban véljük a legbiztosabb ellenszert feltalálhatni, ha a királyi városokra nézve a képviselőtestület minden tagjai választás utján fognak ugyan létrejönni, de választó csak az lehetend, ki bizonyos meghatározandó mennyiségű államadót fizet; a választhatótól pedig múlhatatlanul megkívántatik, hogy olvasni, írni tudjon. Foglaltatnak ugyan a jelen ministeri törvényjavaslatban még több oly — bár alsóbbrendű — szabványok is, melyeket szintén nem helyeselhetünk, de ezeknek tüzetes elősorolása hosszas lévén, itt mellőzendő. E helyett a szab. kir. városokra nézve 1. A törvényjavaslat a királyi városok élére is főispánt akart állítani, akit a belügyminiszter javaslatára a király nevezett volna ki. Ezt a két város az önkormányzati jogok megsértésének tartotta. 19 289