Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

Részletek a pesti és budai közgyűlés feliratából a képviselőházhoz a törvényhatósági törvényjavaslat tárgyában 1 A pesti közgyűlés felirata. 1870. június 8. Mélyen tisztelt Képviselő ház! A törvényhatóságoknak a kor igényeihez mért végleges rendezése ma már mindenki által egyiránt halaszthatatlan szükségként van elismerve. Ezen szempont vezérelte sz. kir. Pest város hatóságát is akkor, midőn az ország fővárosának sajátszerű, a testvér törvényhatóságokétól legtöbb esetben lényegben eltérő, önálló létviszonyait országosan is elismertetni s a törvényhatóságok rendezése alkalmával törvényhozásilag is méltattatni óhajtván, egy külön bizottmányt küldött ki a végre, hogy az eme sajátszerű viszonyok figyelembe vételével törvényjavaslatot dolgozzon ki, s ezen javaslatot magáévá tévén, azt f. é. 497. számú tiszteletteljes felterjesztésében figyelembe vétel végett a mélyen tisztelt képviselőházhoz s a magas kormányhoz bemutatta. Bizton hitte városunk hatósága, hogy a helyi viszonyok teljes ismeretével készült javaslata nem fog nyom nélkül elenyészni, hanem anyagul szolgáland a hatósági törvényjavaslathoz; remélte, hogy kötelességszerű tiszteletteljes kérelmét siker koronázandja s a beterjesztendő törvényjavaslat elvei a sajátszerű viszonyok számbavételével fognak megállapitatni. De aggódva látja hogy ezen reményei nem teljesültek, mert a magas kormány által a mélyen tisztelt képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat a köztörvényhatóságok rendezését oly módon célozza foganatba venni, hogy a törvényjavaslatban kifejtett elvek szerént rendezendő bármely városi hatóság, különösen Pest város hatósága egész szervezetében megbénitatik s feladatának többé meg nem felelhet — A vagyoni személyes képviselet elve, mely szerént a törvényhatósági képviseletnek fele része azokból alkottatnék, kik a hatóság területén legtöbb adót fizetnek, célszerű, sőt üdvös is lehet a sikföldön, a megyékben, hol köztudomás szerént a műveltség zömét szintén csak a külön törvényhatóságokká alakult sz. k. városok lakói képezik, s ezeken kivül az értelmiség s a közügyek iránti érdeklődés csaknem egyedül, mindenesetre első sorban a földbirtokos osztálynál található. De a városokban nem a birtokosság azon egyedüli osztály, mely e szép tulajdonságokkal rendelkezik, nincs is első sorban hivatva arra, hogy túlnyomó számban döntőleg folyjon be a közügyekbe. A városokat a szorgalmas iparos s a tanulmányozás utján szerzett ismeretei után élő művelt középosztály emelte tisztes állásba s főleg Pest városát nem milliókkal rendelkező egyes lakói, hanem azok juttatták első helyre, kik akár kézi munkájukkal, akár szellemi műveikkel járultak a közjólét előmozdításához. És igy sem célszerű, sem kívánatos nem lehet az, hogy oly egyének, kik sok esetben saját fáradságuk és érdemük nélkül nagy vagyonra tettek szert, gyakran