Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)
BEVEZETÉS
lások és örökjog általában, nem kevésbé a lehető legjobb adminisztrációhoz létesítendő közigazgatási szervek tekintetében az eljövendő politikai, valamint pénzügyi vonatkozásokra utalással szakvéleményét és javaslatát terjessze elő. Ne mulasszon el ez alkalomból megfelelő kimutatást sem beterjeszteni nevezett koronamezőváros e vonatkozásban már fennálló aktíváiról és passzíváiról. Pest. 1849. december 19. Szent Iványi. Budai Levéltár. Correspondentiae Magistratuales A 23/1849. Egykorú német másolat. 164. Pest város közgyűlésének felirata az országgyűléshez a törvényhatósági szervezet reformja tárgyában 1870. január 12. Mélyen tisztelt országos képviselő ház! Mindazon politicai intézmények között, — melyek ugy az alkotmányos szabadságot, valamint a társadalmi rendet biztosítják, és tartóssá teszik, — első helyet foglal el a szabadelvű népképviseleti alapon szervezett köztörvényhatósági, és ezzel karöltve járó községi intézmény. Ha tekintjük hazánk múltját, — csak is a hajdan kornak megfelelő Megyehatósági intézmény volt képes alkotmányos szabadságunkat megrázkódtató viszontagságok között egy évezreden át fenntartani, — s a nemzet alkotmányos jogának, mondhatni létének megsemmisítésére bárhonnan irányzott erőszakos kísértéseket meghiúsítani. A kiegyezés nagy művének létesítése után, — szabadságunk biztosítására, — politicai életünk virágzóvá tételére, — a felszabadult szellemnek minden irányban való értékesítésére, — s így a közjóllétnek előmozdítására, — nem volt Hazánknak megoldásra váró nagyobb fontosságú kérdése; mint a köztörvényhatóságoknak a jelen korszellemhez képpest törvény utjáni ujjá szervezése. Nem egyedül mi mondjuk ezt! — Hangoztatva volt ezen igasság a legkegyelmesebb királyi trónbeszédben; — hallottuk ezt a mélyen tisztelt törvényhozó testülettől; érzi annak szükségét e honnak minden polgára; — de különösen érzik a köztörvényhatóságok melyeknek közjóra irányzott legbuzgóbb törekvésük megbénitott, s üdv nélküli marad azon határozatlan hatáskörben, melyet számukra az 1848. XXI. és XXIII. t.cz. 1 : a törvényhozás további intézkedéséig követendőül kijelöl. — 1. A nemzeti színekről és az ország címeréről, illetve a szabad királyi városokról szóló törvénycikkek.
