Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

városétól eltérő módon, nagyobb önkormányzati jogok fenntartásával szabályozza (168). 1871 elején szaktanácskozmányt hívtak össze az egyesítés elvi és szervezeti kérdéseinek előkészítésére. A tárgyalások során számos aggály merült fel az egyesítést illetően (166, 167). A törvényjavaslat elfogadása után a három város képviselőiből választott 34 tagú bizottság tárgyalta az egyesítés szervezeti kérdéseit. Az e bizottságban tárgyalt és megoldott nagyszámú szervezeti kérdés közül a főváros közigazgatási kerületeinek beosztását és a lakosság ezzel kapcsolatos reagálását mutatjuk be (169, 170, 171). 1873. április 28-án a bizottság meghatározta a főváros új címerét, pecsétjét és lobogóját (172). 1873. október 9-én ült össze utoljára a három városnak a vitás kérdésekben döntést hozó egyesített közgyűlése (173), hogy átadja a helyét az egyesített főváros 1873. október 25-én összeülő első közgyűlésének. 1873 fontos határkő Budapest történetében. A három város egyesítése adott szervezeti, jogi keretet ahhoz a fejlődéshez, mely fővárosunkat igazi nagyvárossá, a többi európai főváros egyenrangú társává tette. Az új nagyvárosi arculat rohamos kialakítása nem járt áldozatok nélkül: a régi Pest és Buda szép barokk és klasszicista épületeinek nagy része eltűnt. A kiegyezést követő néhány év nagyarányú építkezései is oly mértékben megváltoztatták a város régi arculatát, hogy a főváros történeti múltjának és hagyományainak kutatója és feltárója, Rómer Flóris már 1873-ban indíttatva érezte magát a történelmi emlékek védelmének és gyűjtésének érdekében szót emelni. S minthogy e kötet célja szintén a főváros történeti hagyományainak fenntartása és felelevenítése, úgy érezzük, a közölt dokumentumok sorát a legméltóbban az ő szavaival zárhatjuk le (174). 159. gr. Széchenyi István beadványa a budai tanácshoz és választott polgársághoz az állandó híd létesítése tárgyában Pest, 1835. február 17. Nemes Tanács és Választott Polgárság! Alulirtaknak tudtokra esett, hogy az Országgyűlésen mind a Tekintetes Karok és Rendek, mind a Méltóságos Fő Rendek tábláján országos határozásként megállapítatott azon elv, melly szerint egy, Buda és Pest közt építendő állóhidon meghatározandó jegyzék szerint és bizonyos esztendőkig mindenki különbség nélkül köteles lenne vámot fizetni; megértették továbbá azt, hogy e határozat következésében az országgyűlés által egy Választmány küldetett ki és itt már meg is érkezett legyen, melly a két nemes Várost e tárgybani véleménye és szándékának kinyilatkoztatása végett felszólítaná. Minthogy ehhezképest nem gondolható, hogy az országosan egybegyűlt Tekintetes Rendek, a fenséges Kormánynyal egyetértőleg, olly végzéseket állapítanának meg,