Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

vonalnak épületektől menten tartása czéljából kölcsönképen engedélyezett 900,000 frtból áll. A fővárosi közmunkák tanácsa fő figyelmét első sorban a nagyszabású sugarúira fordította, s ezen út kiépítését az 1872 márczius 9-én kötött szerződéssel az „általános magyar municipalis hitel-intézet", a „franco-magyar-bank" és „Erlanger bankház" vállalkozókra bízta. Vállalkozók ezen szerződés értelmében megvették a sugárút valamennyi kisajátított telkeit, melyek jövőben is házhelyeknek felhasználtathatnak, azon az áron, a mint azokat a közmunkák tanácsa kisajátította; kötelezték magukat a sugárutat 5 év alatt, a mellék-utczákat pedig 10 év alatt kiépíteni. Azon telkek és házak kisajátítási költségei, melyek jövőben utat, teret vagy utczát képeznek, felerészben a vállalkozók, felerészben a fővárosi pénzalap által viseltetnek; a közmunkák tanácsa 1.038,000 forintot fizetett a vállalkozóknak a sugárúti út kiépítéseért; vállalkozók 1 millió forintot fizettek a szerződés megkötésénél, 1 milliót pedig az első év végén. A sugárúti építő-vállalat egy téglavetőt vett meg Kőbányán, s azt tetemes költségekkel berendezte, úgy, hogy 1872-ben három millió téglát gyártott; rendelkezik továbbá egy fagyárral, melyben évenként 40 nagy lakóházhoz szükséges ács-, asztalosés lakatosmunkákat eszközöltethet. Az építkezést nagy szabásban meg is kezdette a vállalat s másfél év lefolyta alatt 6 millió forintnyi tőkét fordított a sugárúti építkezésre. Azonban a pénz- és hitel-válság, mely az 1873. év május havában a bécsi tőzsdén kezdetét vette, súlyosan érte a sugárút-építési vállalkozókat is; ennek folytán nem bírván az elvállalt kötelezettségeknek eleget tenni, a sugárúti munkálatok teljes keresztülvitelére kikötött határidő meghosszabbítását kérték, s ezt az 1874. évben május 8-án kötött pótszerződés által meg is kapták. De nemcsak ezen nagyobbszerű építkezési vállalat akadályoztatott meg az utolsó évek alatt tevékenységében, hanem egyeseknél is egészen elenyészett az építkezési hajlam. A tégla ára leszállt 18, 17, sőt 14 frtra; a kőműves napi bére 1 frt 40 krra, 100 db. deszka ára 50—60 forintra; egy mázsa kapocsé 8—8 1/2 frtra, és ezen arányban mentek le az árak más építési tárgyaknál is; bátran elmondhatjuk, hogy a különbség 34—40 %-ot tesz. Az építkezés rendszerességét nagyban fogja elősegíteni az „építési rendszabályzat", mely Budapest sz. kir. fő- és székváros számára épen most készül. Ez magában foglalja az építkezés feltételeit, a főváros szabályozását, az épületek állását és magasságát, az építési tervek díjazását stb. így például ezen rendszabály szerint nem engedhetők a pinczelakások; háromemeletes, vagy 63 láb magas épületek csak 6 öl széles utczákban, négyemeletes vagyis 76 láb magas épületek csak 8 öl széles utczákban engedélyeztetnek; lakóhelyiségek az összes emeletekben legalább 10 láb magasságban építendők; a tervek jutalomdíja a műépítészeti munkák jutalmazásának díjszabályzata szerint 20,000 frt költséget túl nem haladó építkezésnél az előterjesztett költségvetésnek 6 %-a, 50,000 frtot meg nem haladó építkezés 5 %-a; az 50,000 frtot meghaladóknál 4 1 ¡2 %-a, és monumentális épületeknél 5 %-a. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése... a budapesti kamarai kerület kézműés gyáriparáról az 1870—1875-iki években. Bp. 1877. 146—150. 1.