Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

anyagi és szellemi erejével hathatóssan támogatni s ezek kiviteléhez segédkezet nyújtani fog. — Kelt Budán 1870. augusztus 10-én a főváros közmunkák tanács nevében Tisza Lajos s.k. alelnök Dr. Ország Sándor sk. a tanács rendes jegyzője. Fővárosi közmunkatanács iratai, Sugárút 4. kcs. Magyar sokszorosítvány. 158. Építkezés és városrendezés a Fővárosi Közmunka Tanács működésének első éveiben (1870—1875) (Részletek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentéséből) Az építkezési tevékenység következő számokkal fejezhető ki: 1870—71-ben 4 négyemeletes, 38 háromemeletes, 62 kétemeletes, 189 emeletes, 196 földszintes ház és 23 gyár épült fel. 1872-ben 11 négyemeletes, 56 háromemeletes, 60 kétemeletes, 113 emeletes és 211 földszintes ház; 1873-ban 16 négyemeletes, 28 háromemeletes, 43 kétemeletes, 49 emeletes és 80 földszintes ház; ezenkívül pedig 7 gyár, 2 vasház, 3 templomtorony, 1 színház, 1 vasúti alagút, 1 vasúti áthidalás, 1 fogaskerekű vasút; 1874-ben 1 négyemeletes, 11 háromemeletes, 13 kétemeletes, 36 emeletes és 91 földszintes lakóház és 13 gyár épült. Átlagos évnek 1872-öt véve fel, az összes házakban 38,000 szobahelyiség keletkezett. Ha az átlagos összegeket vesszük, 56,333 frt esik egy ház felépítésére. A Lipótvárosban a legdrágább házak épültek; itt az átlagos építkezési összeg egy házra 200,812 frt; a belvárosban 77,035 frt; a Terézvárosban 61,592 frt; a Józsefvárosban 37,558 frt; és a Ferenczvárosban 37,536 frt. Ha pedig a beépített területek négyszögölére eső összegeket vizsgáljuk, kitűnik, hogy egy négyszögöl beépítése került átlagosan: a Lipótvárosban 840 frtba, a belvárosban 598 frtba, a Terézvárosban 457 frtba, a Józsefvárosban 387 frtba, és a Ferenczvárosban 346 frtba. Emeletenként számítva egy négyszögöle egy földszintes háznak belekerült 179 frtba, egy emeletes házé 335 frtba, egy kétemeletes házé 461 frtba, egy háromemeletes házé 648 frtba, és egy négyemeletes házé 992 frtba. Ezen évekre esnek a főváros nagyszerű építkezései, melyek annak külsejét egészen megváltoztatták. Az 1870-ik évi országgyűlés a X-ik törvényczikk által megállapította a Duna folyamnak a főváros melletti szabályozását s a forgalom és közlekedés érdekében Budapesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezését és kijelölte e közmunkák végrehajtási közegeit. A fent jelzett teendők tervezésére és kivitelök vezetésére, valamint a fővárosi pénzalap kezelésére „fővárosi közmunkák tanácsa" czímen külön állandó közeg állíttatott fel. E fővárosi közmunkák tanácsa egy elnökből, egy alelnökből és 18 rendes tagból áll. A rendes tagok közül hatot Pest és hármat Buda városa képviselői választottak közgyűlésükön, kilencz tagot pedig, valamint az elnököt és az alelnököt a ministerium nevezte ki.