Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

pálya-vállalatra nézve irányadó helytartó-tanácsi engedély értelme iránt a jelen szerződés tárgyalásánál kérdés támadt, annálfogva ezennel megállapíttatik, miszerint az ezen engedélyokmánynak megszabott 40, azaz negyven évi engedély a lóvonatú vaspálya-társaság előjogára vonatkozik, mihez képest ezen társaság 1865. évi április hó 22-étől, mint az engedély-okmány kelte napjától számított 40 évig, vagyis 1905-ik évi április 22-ig Pest város területén vaspályák építésére, a többször érintett okmány értelmében s korlátai között előjoggal bír; 1905-ik évi április 22-én pedig ezen előjog megszűnik. 11. Vállalkozó társulat az általa elfoglalt városi terület használatáért s egyúttal Pest város földesúri jogának elismerése fejében évenként, még pedig az 1-ső pontban említett ágpálya vonalak bármelyik részének üzletbe vevése napjától kezdve az üzletengedély lejártáig azaz (1906) egyezerkilenczszázhat évi július 31-ig (harminczegyedikéig) 3000, azaz háromezer osztrák értékű forint évi bért részletekben előlegesen tartozik a városi házipénztárba lefizetni. — 29. A közönség kényelmének érdekében köteles a társaság a bemutatandó terv szerint s a városligeti pályavonal megnyitása előtt egy 500 személyre megkívántató s küldíszszel bíró várótermet, jegyváltó helyiséget a bizottmányilag kitűzendő helyen építeni és ezt folyvást jó karban tartani, az épület elhelyezésére szükséges terület a társulatnak használatul ingyen fog átadatni, az épület azonban az engedélyi idő lejárta után s illetőleg a vállalat megszűntével, jelen szerződés értelmében szintén a város tulajdonába ingyen s kárpótlás nélkül tehermentesen menend át. Közölve: Budapest Főváros és a Pesti közúti Vaspálya Társaság között 1867—1886-ig kötött szerződések... Bp. 1887. 28—37. 1. 153. Részletek a Buda és Pest város területén bekövetkező kisajátításról szóló 1868. LVI. törvénycikkből 1868. december 9. 1. §. Buda és Pest városok területén ingatlan vagyon kisajátítható, ha közegészségi, kereskedelmi, közlekedési vagy szépítési czélokból új utczáknak vagy tereknek nyitása, a létezőknek szélesbítése vagy egyenes irányban vezetése szükségessé, vagy hasznossá válik. Kisajátítás eszközölhető továbbá: már létező iskolák, közkórházak, tébolydák, vakok és süketnémák ellátása végett alapított intézetek, szegényápoldák, börtönök és dolgozó házak nagyobbítására, úgyszintén történeti emlékek fölállítására és ilyeneknek föntartására és megoltalmazására, valamint államépületek emelésére és nagyobbítására. 2. §. A város népesebb utczáiban, a közönség mulatságaira szánt köztéréin, vagy ezek közelében létező gyárak, melyeknek üzlete az egészségre ártalmas, vagy