Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

4. A modern nagyváros kialakulásának kezdetei Az abszolutizmus éveiben jelentősebb városrendezési, szépítési, fejlesztési koncepciók nem születtek, sőt a korábbiak megvalósítása is elakadt. A lakosság rohamosan növekvő száma egyre súlyosabbá tette a lakásínséget, melyen csak felemás, ideiglenes intézkedésekkel igyekeztek könnyíteni (148, 154, 155). A szaporodó lakosságnak és a fejlődő gyáriparnak egyaránt megfelelő közművekre volt szüksége: 1855-ben Pest város szerződést kötött a gázvilágítás bevezetésére, és 1856-ban megindult a termelés az első pesti gázgyárban. Az 1860-as évektől mind sürgetőbb követelményként merült fel a csatornahálózat és vízvezeték létesítése (150), mely végül Lindley angol mérnök tervei alapján épült ki az 1860-as évek végére. Az egyre jobban terjeszkedő város egyes részeit a gőzmozdony-, illetve lóvontatású közúti közlekedés szaporodó vonalai kötötték össze (151, 152); a közlekedés egyszerűsítését szolgálta a korszak egyik legjelentősebb műszaki alkotása, a Clark Ádám által tervezett, 1857-ben megnyílt Alagút (149). Építészetileg e korszakot a romantika, majd a korai eklektika megjelenése jellemzi, de tovább élt még a késői klasszicizmus is, mint ezt az ebben az időszakban kiépült Tolbuhin körúti klasszicista házsor is mutatja. A budapesti romantika legkiválóbb alkotása a Feszi Frigyes tervezte Vigadó. A korai eklektika első alkotásai közé tartozik a Tudományos Akadémia Stüler Frigyes bécsi építész tervei alapján felépült épülete. A korszak legjelentősebb létesítményei között említhetjük meg a Déli pályaudvar és a mai Józsefvárosi pályaudvar területén emelt Losonci pályaudvar épületét. Az 1850-es 60-as években az építészet és közművesítés terén létrejött jelentős alkotások ellenére is az 1867. évi kiegyezés Pestet és Budát városképileg és műszakilag egyaránt elmaradott állapotban találta. A lélekszámnak és ipari-kereskedelmi jelentőségnek megfelelő nagyvárosias külsőt csak egy megfelelő városrendezési terv alapján lehetett volna biztosítani; ezt a kortársak is érezték, s születtek is tervek és elképzelések. (Pl. Reitter Ferenc 1862-ben benyújtott tervezete a mai Nagykörút vonalán létesítendő hajózható csatornáról, vagy Táncsics 1867-ben megjelent Fővárosunk c, számos rendezési és szépítési javaslatot tartalmazó röpirata stb.) A hivatalos városrendezési koncepció kidolgozására és megvalósítására azonban csak a kiegyezés után kerülhetett sor, amikor a magyar állam korlátozott önállóságának elnyerésével a reprezentatív főváros kiépítése közigénnyé vált. 1868-ban megszületett a város17 257