Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

közönséges bátorsággal a környezők tanácsa ellenére, a nemes paripára felszökelve a királyi menetet a király dombig folytatta, hol, mikép utóbb értesültűnk a szokott kardvágásokat is megtette, hová azonban, az özönlő ember tömeg közt ő felségét mi a Szentháromság teréről többé el nem kisérhettük. PL. Tanácsi iratok. XI. 62/1867. Magyar eredeti. 140. Az Általános Munkásegylet első pesti közgyűlésén elfogadott program 1869. augusztus 22. Áthatva azon meggyőződéstől, hogy a munkáskérdés hazánkban nagy horderejű állami fontossággal bír, a jelen népgyűlés a pozsonyi 1869. márczius 29-én tartott népgyűlés által föltett programmot magáénak vallja: A social-demokrata párt törvényes és békés úton, csak is a nyilvános meggyőződés hatalma által minden állampolgárnak egyen jogúsítását elérni óhajtja, egyen jogúsítását pedig politikai tekintetben, a szabad állam helyreállítása, az általános egyenes választási jog behozatala által minden képviselő testületbe, társadalmi tekintetben, az államtól segélyezett Produktív egyesületek által eszközlött minden egyesnek munkajövedelme saját élvezeti joga által. Nemzetiségi tekintetben a social-demokrata párt azt a népek önhatározati joga által kívánja meghatározni. Ennek folytán a social-demokrata párt által következő követelések tétetnek, s azoknak elérése minden törvényes eszközök felhasználatával törekszik; követel tehát: 1. Szabad egyesületi és gyülekezési jogot, beleértve a Coalitio szabadságot. 2. Tökéletes sajtószabadságot, és a bélyeg és újság biztosíték eltörlését. 3. Általános egyenes választási jogot minden képviselő testületbe. 4. Tökéletes vallási szabadságot. 5. Az állandó hadsereg megszüntetését. 6. Az általános népfelfegyverkezés behozatalát. A párt végre feladatául tűzte ki magának az általános népmíveltség terjesztésére hazánk minden részében egyleteket alakítani. Az itt gyűlésező népgyűlés fentebbi programmot következő pontokkal kiegészíti: 1. Az államnak az egyháztól való elkülönülése. 2. Ingyenes iskolatanítás. 3. Valamennyi kolostorok felfüggesztését, s az egyházi javak az állam általi átvétele. 4. A közvetett adó megszüntetését s a növekvő (Progressiv) adó életbeléptetését. Közölve: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai I. Bp. 1951. 105. 1.