Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

Pest város népességszáma, a népesség származáshely, vallás, műveltség szerinti megoszlása az 1870. évi népességszámlálás adatai alapján Pest városa gyors fölvirágzásra és lakosságának sebes növekedésére nézve Európa nagyobb városai között az első helyek egyikét foglalja el. Ily összehasonlításoknál természetesen nem gondolunk a legnagyobb városokra; mert, ha mindjárt Pest az emelkedésnek százalékszerinti számítása mellett Európa gyorsan emelkedő városai közt harmadik lenne is: ilyféle összehasonlításoknál még sem tanácsos, ha az absolut számokat egészen figyelmen kívül hagyják és ilyformán olyan városokat is hasonlítanak egymáshoz, melyek épenséggel nem mondhatók egyenrangúaknak. A város ezen század elején 30,000 lakóval bírt s körülbelül oly állást foglalt el, mint jelenleg Arad, Kolozsvár vagy Brassó városai; azonban Schwartner

1 már azon időben is, elég bátor volt „Magyarország serdülő Londonjáról" beszélni, habár az angol Townson,

2 ki Magyarországot csak kevéssel azelőtt utazta be, a Themseváros ezen állítólagos vetélytársát épenséggel nem méltatá figyelemre. De már 30 évvel később magára vonta Pest a gondolkodó utasok figyelmét. Mármost a városnak jelentékeny jövőt jósol, s ugyanazon időben az angol Paget

3 és a német Kohl

4 sokra nézve szerfölött dicsérettel halmozzák el. Azon időben (1840) Pestnek 65,000 lakója volt. Európának azon városaira nézve, melyek körülbelül azon időben ugyanannyi, vagy két, sőt háromszorannyi lakóval bírtak, azt találjuk, hogy azokban a jelenlegi népesség: AUSZTRIÁBAN Prága 157,713 (1870), míg 1840-ben 109,359 BELGIUMBAN ÉS NÉMETALFÖLDÖN Antwerpen Brüssel Gent Rotterdam Amsterdam 123,334 174,678 119,848 121,027 274,931 (1868) , (1869) , (1869), (1869), (1869), míg 1840-ben 1846-ban 1846-ban 1849-ben 1849-ben 88,487 123,874 102,977 90,073 200,006 1. Schwartner Márton (1759—1823) statisztikus, egyetemi tanár. 2. L. 8. sz. forrást. 3. Paget, John (1808—1892) angol orvos, Wesselényi Miklós unokahúgát vette feleségül és Magyarországon telepedett le. 4. Kohl, J. G. (1808—1878) német geográfus, 1842-ben járt Magyarországon.