Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

2. Gazdasági fejlődés és társadalmi átalakulás Magyarország beolvasztása 1850-ben az összbirodalmi vámterület egységébe, s ennek következtében az áruforgalom szabaddá válása ugyan megkönnyítette az örökös tartományok gazdasági fölényének fokozott érvényesítését, többek között a Magyarországra irányuló tőkekivitel terén is, de ugyanakkor kedvezően hatott az agrártermékek kivitelére és elősegítette az 1850-es évek agrárkonjunktúrájának hazai érvényesülését is. Ennek hatására a szabadságharc bukását követő évek gazdasági bénultságát (120) az 50-es évektől fellendülés váltotta fel, amelynek fő haszonélvezői a nagykereskedők, elsősorban a termény nagy kereskedők voltak. Közöttük is vezető szerepre jutott — nem utolsósorban a Budapest-centrikus vasúti hálózat és az olcsó dunai szállítás révén — a pesti terménykereskedők csoportja. Az ő kezdeményezésükre alakult meg az osztrák konkurrencia elleni harc jegyében a kereskedelem fellendítését célzó Pesti Lloyd társulat, majd a gabonacsarnok és a tőzsde (121—123). Az 1850-es évek végétől a nagykereskedők mind nagyobb mértékben fektették tőkéjüket az iparba, elsősorban a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágakba. Ennek hatására már a 60-as évekre Pest a tőkés malomipar egyik legjelentősebb európai központjává vált; jelentékeny volt még a pesti szesz- és cukorgyártás is. Egyidejűleg — részben a mezőgazdaság gép szükséglete és az erőteljes vasútépítéssel kapcsolatos igények hatására — fellendülés tapasztalható a vasöntés és gépgyártás területén is (124). A főváros iparfejlődésének ezek csak kezdeti lépései voltak, a gyáripar hatalmas arányú fejlődése a kiegyezést, a főváros egyesítését követő évtizedekben bontakozott ki. A gyáripar fejlődésének e kezdeti lépései is változást idéztek elő a főváros gazdasági és társadalmi struktúrájában. A feudális kötöttségek bomlásával egyre több céhen kívüli — azelőtt kontárnak tekintett és üldözött — kisiparos jutott önállósághoz, s ez megváltoztatta a kisiparos réteg struktúráját is. Egyrészt ezek, másrészt a fejlődő gyáripar konkurrenciájának hatására a céhmesterek kis- és középpolgári rétegei elvesztették korábbi gazdasági-társadalmi súlyukat; a város életében mindinkább a tőkés vállalkozók váltak hangadókká. E változások hatással voltak az akkor még túlnyomórészt a kisiparban foglalkoztatott munkásság helyzetére is, a bontakozó gyáripar ugyanakkor létrehozta a még nagyrészt külföldi szakmunkásokból verbuválódott nagyüzemi munkásságot is. A nagyvárosiasodás jellemző