Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

Az ideiglenes közigazgatási rendelet utasításának a városokra vonatkozó paragrafusai 1849. október 24. 4. §. Közigazgatási vonatkozásban nagyobb közigazgatási egységeket, úgynevezett katonai körzeteket alakítanak. E katonai körzetek — melyeket a vezető közigazgatási szervek hivatali székhelye szerint jelölnek meg — két vagy több polgári körzetre oszlanak. A katonai körzetek területi terjedelmét egyelőre azzal a fenntartással határozzák meg, hogy további vizsgálatok alapján a földrajzi és néprajzi viszonyoknak, valamint a közszolgálat követelményeinek megfelelőbb elhatárolást is lehet majd létrehozni. Mindegyik katonai körzetben a közigazgatás legfelső vezetésével a katonai körzetparancsnokot bízzák meg, akit a polgári közigazgatásban egy miniszteri biztos segít. A polgári körzet közigazgatását a körzeti főbiztos vezeti. 7. §. Az egy-egy körzetben (4. §) fekvő szabad királyi városok közvetlenül a körzeti főbiztos alá vannak rendelve. E városok politikai és gazdasági igazgatását a polgármester vezeti, akit a szabad királyi városokban, valamint más, katonailag fontos helyeken a körzeti főbiztos és a katonai körzetparancsnok javaslatára a hadseregparancsnok a meghatalmazott császári polgári biztossal egyetértésben nevez ki. A városi közigazgatást az új községi rendezés bevezetéséig, és amennyiben különös tekintetek kivételes szabályozást nem kívánnak meg, az eddigi törvényes rendelkezések szerint kell ellátni. Különös fontossággal bíró helyeken a közbiztonság és közrend ügykörét olyan szervekre is át lehet ruházni, melyek közvetlenül a meghatalmazott császári polgári biztosnak, vagy a katonai körzetparancsnoknak vannak alárendelve. — 15. §. Minden alkalmazásnál különösképpen tekintettel kell lenni a pályázók nagyobb képesítésére és a megpályázott állás betöltéséhez való rátermettségére, a törvényes kormányzathoz való kipróbált ragaszkodásukra, valamint lehetőség szerint a nemzetiségek egyenjogúságára, továbbá korábbi közszolgálati alkalmaztatásuk időtartamára és minőségére. Olyan személyek, akik a felkelésnél kompromittálták magukat, vagy érzelmileg megbízhatatlanoknak látszanak, nemcsak a magasabb vármegyei, körzeti és városi hivatalokból, hanem az alantosabb beosztásokból is, amilyenek: jegyzők, községi bírák, esküdtek, iskolai tanítók stb., tekintet nélkül azonnal eltávolítandók, függetlenül a velük való további, bűnösségük mértékétől függő elbánástól. Ezeket megbízható érzelmű, becsületes, a császári kormányhoz hű személyekkel kell pótolni, akik a hivatali ügykörükhöz szükséges nyelvek ismeretén kívül a lakosság bizalmát is bírják. 45. §. Közigazgatási területén a kormánybiztosoknak és a szabad királyi városok polgármestereinek alárendelt tisztviselőket, valamint a többi város és szabad mező-