Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

szorgalmas egyén tehetségeit kimutathassa, s magának az iránt bizonyítványt szerezhessen. Illyeneknek hisszük a helységenként legalább nagyobb városainkban rendezendő műcsarnokokat. Illyeneknek hisszük az országos iparegyesületet; ennek vidéki osztályait, s az ezek által kinevezendő műbíráló bizottmányokat. Ezekre bízassék a képesség, bizonyítványokkal ellátni a saját kézre dolgozni szándékozó iparosokat. Ezért az iparegyesületet legközelebbi országgyűlésen törvény által is pártoltatni és országosan megalapítatni kérjük. 3. Kérjük, hogy az iparosnak, az emberiség közjogai szerint, mindenütt a hazában szabad megtelepedési jog engedtessék. 4. A sajátkézre dolgozó iparos és segédei közt levő viszonyokat úgy kívánjuk meghatároztatni, hogy a mester ne tekintessék többé segédei s legényei kényurául, hanem csupán mint mester: segédei ellenben nem mint rabszolgák és alattvalók, hanem mint igazi segédek és mestereiknek bizonyos keresetre szerződött társai. 5. Illy viszonyok közt is a napi munka idő törvényileg úgy határoztassék meg, hogy a segédnek ön szellemi kiképzésire is idő maradjon, s a szerződéses viszony gazdái hatalommá ne változzék. 6. Határoztassék meg egyszersmind a különböző iparágak szerint a fáradsághoz és képességhez aránylagos és illendő munkabér. 7. Határoztassék meg a viszony és idő a mester és segédek közti szerződésre és ennek megszűnésire nézve. 8. Különösen kívánjuk, hogy a segédek se eszközök megszerzése, se szerződött díjoknak bármi jogtalan czímek alatti megcsonkítása által ne terheltessenek. 9. Az iparos segédség kiképzési eszközei, mik közé számítjuk többek közt a vándorlást; valamint jólléti könnyebbítése, mit főkép betegségi viszonyban értünk, ne egyenesen a mesterek önkénye, hanem azok méltó segéd nyújtása mellett, a segédek befolyásával és felügyelésivel rendeztessenek. E pontok elfogadása után, magunk és a városi közönség megnyugtatására, kijelentjük, hogy: a) Mozgalmaink által rendet zavarni nem akarunk és nem fogunk; czélunk csupán a békés átalakulás. b) Magunk körében egy dolgozó és rendre ügyelő bizottmányt neveztünk ki, mellynek engedelmességet fogadtunk; s körünkből eredt mozgalomnak csak azt ismerjük el, hol e választmány áll a dolgok élén. Minden az iparos ifjúság körében történhető lázzangást közügyünkre veszedelmesnek hiszünk, s azok indítói lecsillapítására tehetségünket felajánljuk. c) Ellenséget e hazában nem ismerünk, mi sem vagyunk ellenségei mestereinknek, sőt míg fen állanak, a czéheket elismerjük, s azok érdekeink méltánylása mellett tett jogos rendelkezéseiknek engedelmeskedünk; mestereinket pedig ezennel hozzánk csatlakozásra felhívjuk, hogy józan tanácsokat használva, az ő s mi közös beleegyezésünkkel alakuljanak át ügyeink. d) Közgyűléseinket szükség esetére „Iparos népgyűlés" név alatt hirdetendjük. Kelt Pesten ápril 19-én 1848. a Budapesti iparos ifjúság. Közölte: Mérei Gy.: Munkásmozgalmak 1848—49. Bp. 1948. 72—73. 1.