Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

folyt a vitatkozás; nem szabad Pestnek hátramaradni a többi európai mozgalmaktól, nehogy egykor bélyeget süssön reá a história. Erre Klauzál Gábor

4 emelte komoly szavát e komoly pillanatokban s meggyőző okainak nem lehetvén ellenállani, egykét felszólalás után a polgármester és szószóló aláírták a 12 pontú nyomtatványt, s városi pecséttel ellátva kimutatták ablakon a városház előtt összegyűlt roppant néptömegnek, melly kívánsága teljesítését a tanácstermi nyitott ablaknál állt egykét jeladó után, ismételve kitört óriási hangjával sürgeté, s midőn az aláírt ívet a polgármester felmutatá, viharos éljeneket hangoztatott. Érdekes volt a tanácsteremet ben s a zajongó sokaságot kün a szabadban látni. A városi tanács szűk körbe szorítva a fuladásig tömött teremben, soha nem érezte magát úgy hisszük olly kényelmetlenül mint most; asztalon előtte s körülötte a padokon sáros csismákkal álltak sűrűn a követelők,feldöntvén a tentát, összegyűrvén a zöld posztót s élénk szónoklat és taglejtéssel, sokszor mindnyájan egyszerre sürgetvén az aláírást. Kün a szabad téren szabad ég alatt vész előtt zúgó tengernek látszék felülről a nép, melly a folytonos esőtől veretve, példátlan tanújelét adá, minden erélyes föllépése mellett, türelme s várakozásának, míg elvégre kívánsága sikerült. Ezután egy működő választmány a nép, tanács és v[álasztott] polgárságból neveztetvén, következő pontokban állapodtak meg a tanácskozási teremben, a legszükségesebb teendők iránt: Egy küldöttség választassák a hatóság kebléből, melly Pest városa közönsége hozzájárulását a nemzeti kívánságokhoz ő felsége s az országgyűlés előtt kijelentse, s azt azok teljesítésére fölkérje; egy másik azonnal menjen a nm.

5 helytartótanácshoz, azt a történőkről tudósítsa, s főleg e három kívánatnak foganatosítását szorgalmazza: miszerint a sajtó haladék nélkül szabadittassék föl bilincseiből, vagyis a censura szűnjék meg; Stancsics Mihály,

6 ki a budai várban szabadon írás miatt foglyoskodik, tüstint szabadon bocsáttassék, s végre Pest város közönsége maga képes levén a bátorlétet s csendet kellőleg fentartani, minden katonai beavatkozás távol tartassék. Épen indulóban volt Budavár felé a küldöttség, midőn Almásy Móricz gr. pestvárosi kir. biztos érkezése jelentetett, s a nép nagy kíváncsisággal kísérte őt fel a városházba. Itt említett biztos úr a válfasztott] község tereméből a kün összesereglett népnek kijelenté, mikép nádor ő fensége egyenes parancsából érkezve, a fővárosnak tudtaul adja, hogy a felső tábla Pozsonyban a rendek reform iránti fölírási javaslatát egész terjedelmében elfogadta s egy országos rendi küldöttség már elindult Bécsbe ő felsége jóváhagyását kikérendő; mikép továbbá a helytartótanács, értesülvén a fővárosi mozgalomról, kész minden józan engedélyre — „csak sokat ne kérjenek". Erre a küldöttség Budára ment által. A kívánság mindhárom pontja teljesíttetett. Ezreknek egy óriási hangban öszpontosult sürgető kiáltása a helytartótanácsi épület udvarán nem kis nyomatékot adott a kérelemnek. Birányi Á.: Pesti forradalom (martius 15—19. 1848.). Pest 1848. 23—26. 1. 4. Klauzál Gábor (1804—1866) liberális nemesi politikus, az Ellenzéki Kör egyik vezetője. 5. Nagyméltóságú. 6. Táncsics Mihály.