Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

tanítója, utóbb a legfőbb törvényhatóságok s törvényszékeknek ide településével a magyar ifjúságnak, törvénygyakorlók s ügyvédeknek és egyéb tudománykedvelőknek. Különösen az ifjúság kapott szikrát. Oly két jeles elmének Pestre lett telepedése, mint Révai és Verseghi

10 (az első Vályi halálával 1802-ben foglalá el hallhatatlan székét — a magyar nyelvét — a pesti kir. egyetemen; a második Budán, mint privát tanító működött,) kik a magyar nyelv körül jeles, de egymástól alapban eltérő munkálataik által a nemzetnek egészébe hatottak, s azt, és különösen az írókat, sok időre egy Montecchi és Capuletti-féle engesztelhetetlen két felekezetre

11 oszták, — az ők hatása, mondám, Pestre is meg volt. Mindegyiknek védői és támadói, tanítványai és párthívei lőnek s a mozgalom mezeje felélénkült Pesten és Pesten kívül. Kulcsár

12 újságot alapíta, az első magyar hírlapot Pesten, az ismeretes Hazai és Külföldi Tudósításokat 1805-ben; s a kör ismét szélesült, ismét szaporodtak az írók, gyarapult az irodalmi tekintély Pesten. És a jeles, felejthetetlen Kulcsárnak nemcsak újsága, de háza, sőt asztala is központosító centruma vala a pesti írói világnak, az első nyílt ház, vagy mint most mondanók, nyílt sálon, mit magyar író nyitott Pesten, s mely az összetartásra, egymás megértésére, egymás buzdítására s így a szakadatlan haladásra, minden akkori és most élő tanúbizonyságok szerint, nem kis befolyást gyakorlott. — Nem csekélyebb kört képezett a mintegy 10—12 év múlva, Trattner János Tamás, mint kiadó, Fejér György

13 mint szerkesztő által (1817-ben) megindított „Tudományos Gyűjtemény", sőt komolyabb s tudományos, több tekintetben kritikai iránya által, a már a nélkül is egy évtizeddel előbbre ment irodalomnak Pestrei központosítására jóformán már ekkor tevé meg azt, mit irodalmi központnak nevezünk. És most már Kazinczy is határozottabban kezdé Pestre vetni szemeit, Kazinczy, kinek az irodalmi centralisatio reggeli és esti gondolatja, szép keblének s messzelátó lelkének egyetlen vágya, mindene volt. Pestre fordítá szemeit s ide minden munkásságát, s befolyását, hogy e középpont, melynek távolából is, bizony csakugyan alkalmasint mégis Ő vala gyúpontja, itt a fővárosban, a haza szívében tartassák fenn. Ez időtájt tevé át lakását Bécsből Pestre Kisfaludy Károly; itt voltak már, mint említettem: Kulcsár, Vitkovics, Horvát, Szemere, Fáy, Helmeczy, Döbrentei, Bártfay

14 stb. mások; ide tartoztak a mesterrel együtt Kazinczy széplelkű tanít10. Verseghy Ferenc (1757—1822) költő, író, nyelvész. 11. Utalás Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájából a Montaguek és Capuletek viszályára. 12. Kulcsár István (1760—1828) író, szerkesztő. 13. Trattner János Tamás (1789—1824) nyomdász, kiadó, könyvkereskedő; Fejér György (1766—1851) író, történész, a pesti Egyetemi Könyvtár igazgatója. 14. Vitkovics Mihály (1778—1829) ügyvéd, költő, meseíró; Horváth István (1784—1846) történész, a pesti egyetem tanára; Szemere Pál (1785—1861) költő, esztéta, szerkesztő; Fáy András (1786—1864) író; Helmeczy Mihály (1788—1852) nyelvújító, szerkesztő; Döbrentei Gábor (1785—1851) költő, szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia első titkára; Bártfay László (1797—1858) ügyvéd, tudós, író.