Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

ELŐSZÓ

átalakítással és személycserékkel céltudatosan tört a liberális elemek háttérbe szorítására, valamint mind messzebbmenő intézkedéseket tett a várhatóan megélénkülő társadalmi harcok meggátlására, a forradalmi munkásmozgalom letörésére. Ebben a korszakban egyre nyíltabbá válik, a fővárosi vállalkozások révén, a gazdálkodás körének bővülése és a megérett szociálpolitikai intézkedések elhanyagolása közötti ellentmondás. Mindeme tendenciák, amelyek a 20—30-as években változó hatásfokkal érvényesültek, a második világháborúban és a német megszállás idején világosan kifejezésre jutottak, amikor is a jobbratolódással szemben tehetetlen városi vezetés önállóságának utolsó maradványait is elveszítve, a megszálló gépezet részévé lett. A felszabadulás utáni forradalmi átalakulás induló éveinek dokumentumait tárja fel a IV. kötet. A felszabadulástól Nagy-Budapest tanácsának létrehozásáig terjedő, mindössze öt esztendő egységes korszaknak tekinthető. A romokban heverő, hidak hiányában részekre szakadt és a nyilas uralom alatt saját városi igazgatásától megfosztott főváros felemelkedésének időszaka ez, ami alatt Budapest ismét kivívta fővárosi rangját. Az a város, amely az egyesítéstől kezdve folyamatosan a kapitalista fejlődés és magyar államiság vezető politikai és gazdasági központja volt, s amely a forradalmi változásokat hozó 1918/19-es években következetes radikalizmusával a forradalmak motorja lett, történelmi hivatást teljesített a munkáshatalom kivívásáért folytatott harcban. A népi demokratikus forradalom döntő szerepet juttatott a város és a törvényhatóság vezetésében is a mindaddig a hatalom sáncain kívül rekesztett munkásságnak, annak az osztálynak, amely végül is — koalíciós és forradalmi harcokon keresztül — a tanácsrendszer megalkotásával kézbe vette a város irányítását. A szocialista rendszer váltotta valóra Nagy-Budapest létrehozásával a korábbi, politikai okok miatt mindig elhalasztott városrendezési és városgazdálkodási terveket, Nagy-Budapest tanácsa várospolitikai eszközökkel és közigazgatási rendelettel realizálta a fővárosi és Pest környéki munkásság erejének egyesítéséből fakadó, megnövekedett lehetőségeket. Az utóbbi évtizedben bekövetkezett új fejlődési szakasz a tanácsrendszer további megszilárdulásával és a főváros önkormányzatának kiszélesítésével a szocialista Budapest új korszakát nyitotta meg. Ezért megtisztelő kötelességünknek tekintjük, hogy a tanácsrendszer megalakulásának negyedszázados évfordulójára — napjaink terveit és dinamikus változásait, valamint az azokat hordozó emberek életét megelevenítendő — összeállítsuk és kiadjuk e sorozatot követően az 1950—1970-es esztendők legjellemzőbb dokumentumait felölelő kötetet. * A dokumentumok túlnyomó többségét első ízben adjuk közre gyűjteményes formában úgy, hogy az olvasók széles köre számára hozzáférhető legyen. Különös jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy jelen kiadványunkkal egyben megindítjuk a főváros újkori forrásainak tömeges publikálását is. Helyet adunk természetesen emellett néhány, nyomtatásban már korábban is megjelent dokumentumnak, mivel úgy gondoljuk, hogy a főváros történetének komplex felvázolásához, a teljes folyamat bemutatásához ezek közlése elengedhetetlenül szükséges.