Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

vált, hogy az igazgatás szerveit is közelebb kell hozni e pezsgő központhoz. A választás Budára esett, mely régi rangjánál, központi fekvésénél fogva, valamint forgalmas testvérvárosánál nyugalmasabb, kevésbé nyüzsgő életformája, és túlnyomóan német lakossága miatt alkalmasabbnak mutatkozott a központi kormányhatóságok székhelyéül. Ugyanakkor fejlett, differenciált, az igényesebb kereslet kielégítésére is alkalmas kézműipara, házainak minősége és befogadóképessége révén megfelelő lakást és itt-tartózkodást tudott biztosítani e hivatalok személyzetének. Az 1790-ben és 1792-ben Budán ülésező országgyűlés és az 1792. évi koronázás (69), valamint a nádori udvar állandó itt tartózkodása is hozzájárult Buda fővárosi szerepének kidomborításához. S bár továbbra is Pozsony maradt az országgyűlések székhelye — a reformkorban a poütikai élet súlypontja már a fővárosra helyeződött át (71, 72). 60. A pesti tanács megalakítására vonatkozó kamarafelügyelőségi rendelet Buda, 1688. június 10. Miszerint hátul a végén feltüntetett időpontban Pest polgársága megjelent a helybeli Császári Kamarai Felügyelőségen

1 és alázatosan kérte: azon célból, hogy az újjáépítendő város nagyobb haszonnal és az egész polgárság bekapcsolásával minél kedvezőbben felemeltessék, határozza el a nevezett Kamarai Felügyelőség egy városi tanács és bírák kinevezését, és más szükséges hivatalok és egyéb közügyekkel kapcsolatos intézmények felállítását, valamint a telekhelyek kiosztását. Először: Pest városbírájául kineveztetett az egész polgárság beleegyezésével a német nemzetbeli Knipper János Bálint úr. Első tanácsülnök a magyar Dalmady Sándor úr, aki lévén maga is nyelvek és jogok tudója, köteles az egész tanácsnak segítségére lenni és a városbíró úr távollétében az ő feladatait helyettesíteni. Másodülnök a német Proberger Jakab sörfőző úr, akinek egyben a városi kamarási hivatalt

2 is igazgatnia kell. Harmadülnök a magyar Lendvay György úr, a Koháryak tiszttartója. A negyedik Kayser János Arnold úr, aki egy személyben a jegyzői tisztet is köteles ellátni, amíg egy másikat fel nem vesznek, akinek majd alkamarási rangban a városi kamarás úr segítségére kell lennie a számvitelben és másban. Ötödik a német Senigen János Mihály seborvos. Hatodik a magyar Tóth Mátyás. Ezeknek az elöljáró bíráinak és tanácsosainak az egész polgárság mindenben illendő engedelmességgel és tisztelettel tartozik, viszont sem a városbíró, sem a tanács 1. A kamarafelügyelőség a kamaraigazgatóság elődje. 2. A kamarási hivatal — a városi pénztár.