Források Budapest múltjából I. 1686-1873 - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1. (Budapest, 1971)

BEVEZETÉS

különben az itteni magyar polgárság részéről a szószóló és városi bírósági ülnök, valamint a külső tanácsnak is tagja, szószólói, városi bírósági ülnöki és külső tanácstagi minőségében letett esküje ellenére a következő fajta vétségeket követte el, éspedig: Először: Nevezett Nóvák Péter úr egészen szabadon és gátlástalanul úgy nyilatkozott, hogy minden itteni budai gyerek léha és semmirekellő — tiszta szamarak, és egyáltalán nem használhatók, minélfogva az akkor megürülő írnoki állást kénytelenségből idegennel kell betölteni, mivelhogy a budaiak fiai, alkalmazzák őket akár irodában, akár más hivatalban, nem akarnak semmit sem tanulni, és csak a házasodáson és más bujaságokon jár az eszük. Amely cselekedete aztán valóban nemcsak letett esküjével, de a természet törvényével is egyenesen ellenkezik (hiszen magának No vaknak is vannak gyermekei). Másodszor: Noha ez a szóban forgó Nóvák úr mint szószóló, mint a külső tanács tagja és mint a városi bíróság ülnöke is esküt tett, hogy nem lesz részrehajló, és megfogadta, hogy a nációra

1 való tekintet nélkül azt fogja tenni, ami méltányos, és ami a közügy javát szolgálja, ugyanő most mégis arra vetemedik, hogy mind titokban, mind nyilvánosan a legkülönbözőbb módon szapulja a német nációt (amely pedig mégiscsak legnagyobb részét teszi ki az itteni adófizetőknek), és mindig csak arra gondol, milyen eszközökkel tudná őket elnyomni és kiirtani, úgyhogy most joggal el lehet mondani, hogy dühöng a német náció és az itteni gyerekek ellen; hogy pedig Nóvák úr ezt a mérges kígyót már sok év óta hordja a keblében, de mérgét nem fröcskölte a németekre addig, míg szószóló lett, az kiviláglik már pusztán abból is, hogy ugyanő némely évekkel ezelőtt a kánoni vizitáció

2 alkalmával sok magas és alacsony állású lelkész, valamint világi személyek jelenlétében egészen szabadon, teljesen gátlástalanul arra vetemedett, hogy a németeknek féktelenül a szemébe vágja: miszerint ha megtudná, hogy a főplébániatemplomon akárcsak egyetlen kő is némettől származik, ő kész lenne azt a tíz ujja körmével onnan kikaparni és a helyébe másik húszat berakni. Ez aztán a pökhendi beszéd! Hiszen Nóvák nagyon jól tudja, hogy ez a templom a németeknek sok és gyakori vérébe került. Nóvák úrnak ez a második bűne annál inkább büntetést érdemel, mivel ez nemcsak közvetlenül az esküjével ellentétes, hanem a mi legkegyelmesebb uralkodónőnk és fejedelemnőnk akarata és parancsa ellen is irányul, mivelhogy Nóvák azt a német nációt merészeli megvetni, irtogatni és ellene dühöngeni, amelyet Ő Felsége a legszorgalmasabban szaporítani és tudománya, művészete miatt a legkegyelmesebben meghonosítani törekszik. Hogy azonban mindkét fájdalmas panaszunk igaz és hamisítatlan, azt az alább felsorolt és esetleg még ezután jelentkező tanú urak eskü alatt állítják és bizonyítják. Ezért a mi legalázatosabb kérelmünk az, hogy a tekintetes bölcs tanács viselje atyailag gondját gyermekeinknek és az egész polgárságnak, Nóvák Péter urat pedig bűnei szerint büntesse meg, ugyanőt mind szószólói, mind külső tanácstagsági, mind bírósági ülnöki méltóságától örökre fossza meg, amivel a tekintetes bölcs tanács el 1. A nemzet és nemzetiség mai fogalmával kapcsolatos félreértések elkerülése végett használtuk a fordításban inkább a náció szót. 2. Egyházvizsgálat.